Hajók vasbetonból

A mi életünkkel haladó évszázad egyre-másra ontja meglepetés- és ugrásszerü haladásként jelentkező találmányait. Szinte csodálatosan hangzik, mintha azt mondanók : fából vaskarika, hajók kőből. Mert hiszen a vasbeton teljesen magán viseli a kő természetét. Arról le kell szoknunk, hogy bármin is csodálkozzunk s igy, bármily csodálatos is, a hajók épitésének uj anyagát, a vasbetont, ma már el kell fogadnunk.

Nem terv, vagy ötlet, hanem tényleges valóság, s ma már vasbetonból épült uszályhajók egész sora végzi a fa- és vashajótársai mellett a vizi szállitás szolgálatát. Már évek óta próbálkoznak a betonnak uszó testté való formálásán azon okból, mert hiszen a beton egyik főalkotórésze, a czement vizzel érintkezve csak előnyös tulajdonságokkal lesz gazdagabb. A vas és a beton együtt való használatának ismerete előtt alig lehetett bárminő kis sikerre is számitani, hiszen a hajótest oldalfalai éppen tizszer olyan vastag betont kivántak, mint a milyen elegendő vasból vagy akár fából is.

Alig egy-két esztendeje, hogy egy olasz czég két olasz mérnök találmánya révén olyan vasbetonkészitési módot alkalmaz vasbetonhajók előállitására, hogy az oldalfalak méretezése teljesen meg van oldva. Tény az, hogy a vasbeton nyomási szilárdsága az eddig hiányos huzási szilárdsággal összhangba van hozva s még azt a félelmet is eloszlatta a gyakorlat, hogy a vasbeton, vizben állva, átnedvesedvén, a benne lévő vas rozsdásodásnak indul s elpusztul s vele pusztul az egész vasbeton. A vasbeton egységes test alakját mutatta az irányban végzett kisérleteknél, s igy a magas hőfok, mint a fogyasztás alacsony hőfoka minden vonatkozásban igazolta a beton és a vas szétválaszthatatlan egységét.

Csakis ez magyarázhatja meg a vasbeton elterjedését mindenütt, a hol követ, fát, vasat alkalmaztak eddig külön-külön, vagy együttesen. Az olasz vasbetonhajók épitésénél fényes bizonyitékát találták az anyag egyöntetüségének, a vasbeton ellenállóképességének, az épités egyszerüségének és gyorsaságának, javitás könnyüségének, különös érzéketlenségének a lökések és rázkódtatások iránt, nagy hordképességének, valamint a szerkezetből folyó könnyü előrehaladásának, nagy tartósságának, csekély fenntartási költségének, tisztaságának, a szállitott áru jó állapotban való megmaradásának, végül az abszolút tüzbiztonságnak.

Ennyi jó tulajdonság mellett nem csekély értéket képvisel az a körülmény is, hogy egy vasbetonhajó bármely folyó partján, minden gépgyári berendezés nélkül, magán a viztükrön előállitható. Czement, vas, fémhálózat minden piaczon kapható, s igy a hajóépités már a helyhezkötöttség mellőzhetősége révén is haladást nyert. Mindenekelőtt a hajó bordázata készül el hajlitott vasrudakból, megállapitást nyer a falvastagság, ennek megfelelően a vasrudvázat bevonják kétoldalt fémhálózattal, deszkákkal körülrakják s kiöntik a megállapitott keverésü betonnal. Mihelyt a burkolat csak némiképpen is tart, a hajót vizre eresztik, a hol a hajó a szükséges szilárdságot megszerzi.


Az első ilyen vasbetonhajó egy evezős csónak volt, a melyet a Gabellini-rendszer szerint épitettek ezelőtt két évvel, s a járómü ma is teljesen kifogástalan állapotban van ; kopásnak, elhasználódásnak nyoma nem látszik. A tengeri sóknak esetleges káros hatása iránt is megállapitást nyert, hogy a vasbetonhajók érzéketlenek a tengerviz sós behatása ellen. Ezeken a sikereken felbuzdulva, megépitették egy évvel ezelőtt az első nagy hajót, a Liguriát, a melyet a Génuai-öbölben használnak szénszállitásra. Ennek hossza tizenhét méter, szélessége öt és fél méter. Az esetleges nagyobbméretü surlódás leküzdésére külső felületét márványszerüleg lecsiszolták s bizonyitást nyert, hogy ezáltal az ellentállás és a surlódás a minimumra csökkent.

Képünkön a Liguria épitése igen jól mutatja a vasbetonhajók épitésének egyszerüségét. A vizen álló két vasbetonpontonon állva készül el a hajó, a melyet akként bocsátanak vizre, hogy a pontonokat összekötő gerendákat egyszerüen átvágják s a hajó lesüllyed a vizre. A vasbetonhajók uszály- és áruszállitó kisebb és nagyobb járómüvek czéljaira immár a gyakorlat nézőpontjából beváltak, igazi rendeltetésük azonban nem ez, hanem az ideiglenes hajóhidak hajótesteinek pótlása. Ez az a tér, a hol óriási technikai szolgálatot végezhetnek a vasbetonhajók. Ilyen hajóhidakat a Pó folyón, Felső-Olaszországban számosat találunk s mindinkább terjed a használatuk.