A szén elfogyásának kérdésével – bár még ma nem aktuális – máris foglalkoznak kiváló tudósok. Megállapitják, hogy mennyi a föld szénkészlete, mennyit termelnek, mennyit fogyasztanak, s ebből könnyű kiszámitani, hogy mennyi ideig lesz a földön elegendő szén. Noha még néhány évszázadra való elegendő szénre van biztos kilátásunk, az uj energiaforrás megtalálásának kérdése a legujabb tere a technikai kutatásnak.
A sokféle terv és ötlet között bizonyára a legkézenfekvőbb energia a nap sugárzó melege. Ez az energia, a mely egész tengereket tud felmelegiteni, a mely annyi vizet tud huszonnégy óra alatt elpárologtatni, hogy abból négy napig tartó országos eső hull alá, a mely felemeli a földről a vizet, elviszi néhány ezer kilométerre és ott ereszti le a földre. Ez az energia, a melyet minden ember szabadon a maga tulajdonának tekinthet, a melyet soha semmiféle állami intézkedés ki nem sajátithat, monopóliummá nem tehet.
A nap sugárzó melege felé fordul tehát az uj energiaforrást kereső technikusok különös figyelme. Annyit már megállapitottak, hogy az egyenlitőtől északra és délre a negyvenedik fok az a területe a földnek, a hol a napsugár intenzitása a legnagyobb. Itt ömlik szét a legdusabb és a legállandóbb meleg. Kiszámitották, hogy ezen a területen átlagban minden egyes négyzetméter földterületre perczinként tiz hőegség jut. Ennek jobban való megértéséhez ismertetjük, hogy egy kilogramm legjobb kőszén 8000 hőegységet fejleszt a teljes elégése alkalmával.
A napnak tehát nyolczszázszor egy perczig kell tüzelnie, vagyis kerek számban tizenhárom óráig kell melegitenie azt a bizonyos egy négyzetméter területü földdarabot, hogy arra 8000 hőegység jusson. Ez esetben az egy kilogramm szén elégetésével egyenértékü hőegység fejlődik. Ebből világos, hogy 1000 kilogramm szén hőmennyiségének elérésére egy napi, tehát 13 órai napsütés mellett ezer négyszögméter területre van szükségünk.
Már Archimedes, az ókorban élt görög bölcs, ismerte a nap gyujtó hatását, s a história följegyzi, hogy a rómaiak ostromló hadihajóit gyutjótükrei segélyével lángralobbantotta. Egészen a legutóbbi évekig nem szólt a krónika arról, hogy a nap sugárzó melegét gyakorlatilag felhasználták volna.
Csak ujabban történt, hogy Mouchot egy napmotort szerkesztett. Harmincz négyzetméter területen elliptikus formában tükröket állitott föl, s ennek gyujtópontjában egy lóerőnek megfelelő energiát állitott elő. A legnagyobb napmotor ez idő szerint Kaliforniában, South-Pasedana-ban van. Itt egy 11 méter átmérőjü tálszerü elrendezésben 1788 darab kis tükör van elhelyezve. Ezeknek a gyujtopontjában egy 800 literes gőzkazán van felállitva. A fejlődő gőz egy tiz lóerős motorhoz van vezetve, a mely egy kutból perczinkint tizenegyezer liter vizet szivattyuz ki. A napmotor, a nap mozgásának megfelelően, villamos óramü segélyével álandóan követi a nap állását. A villamos óramüvet is a napmotor hajtja.
A legnagyobb napenergia-gyüjtés szintén Kaliforniában van, a hol egy fürésztelep szükséges gépi erejét s a kolonia villamvilágitási és apró technikai üzemi energiáját lopják el a naptól. Mint a képünkön láthatja az olvasó, a napsugárszedés berendezése nem egyéb, mint rengeteg sok üvegtábla alkalmas módon összeállitva, a melyekre a napsugár rátüzel. A napsugár melegfelfogása a következő módon történik: az üvegszekrény függőlegesen álló részeiről a napsugár megtörve, de energiaveszteség nélkül az alsó vályualaku üvegszekrénybe hull.
Az üvegnek az a sajátsága van, hogy a világos melegsugarakat épp ugy, mint a sötét melegsugarakat átbocsátja, de a míg a világos melegsugár vissza is tér az üveg mögül (az üveg átlátszósága), a sötét melegsugár ott marad az üveg mögött. Ezeket a melegsugarakat az üveg mögött elhelyezett, fekete szinre festett, vizzel töltött vascsövek fogják föl, s őt a világos sugarak is sötét melegsugarakká válnak az üveg mögött, s ezeket is magába fogja a fekete csőhálózat. Igy megfogva, a napsugár kénytelen energiáját a fekete csőhálózatba felhasználni, a mely összeköttetésben lévén az egész területtel, egy főgyüjtő csőbe vezet, a mely a kazánhoz ér, a melyet felmelegit, gőzt fejleszt s kész a hasznos erő.
