Hogyan védekezhetünk a drótféreg ellen?

Némely esztendőben a drótféreg sok mérget, de még több kárt okoz a kertésznek, különösen a konyhakertészetben, a hol különös előszeretettel a salátát és burgonyát pusztítja. Nagyobb mennyiségben szokott fellépni az enyhe telet követő esztendőben s különösen ott, a hol a talaj több humuszt s kevesebb ásványi anyagot tartalmaz. A hová a drótféreg egyszer befészkelte magát, onnét nagyon nagyon nehéz kipusztítani s kiirtása csakis folytonos kitartó védekezés után sikerül. 

A drótféregnek több fajtája van, a melyek közül azonban legveszedelmesebbek a Lacon murinus (gyors pattanó bogárt) és Agriotes lineatus (vetési pattanó b.), a melyek igen hamar elhatalmasodnak. 

A drótféreg elleni védekezésnél nélkülözzük az általános (universalis) hatású védekező szert s e helyütt csak megemlíteni, felsorolni kivánom azokat a védekezési módokat és anyagokat, a melyek hatásosaknak bizonyultak. 

Első sorban megemlítendő a szénkéneggel való védekezés, a melyet különösen értékesebb, finomabb terményeknél alkalmazunk a drótféreg álczájának irtására, azonban még a növények kiültetése (palántázása) előtt, mert nagyon könnyen megtörténik, hogy ha a kelleténél több szénkéneg jut a földbe, annak hatása káros, sőt egyenesen pusztító lehet a növényre.

Egy négyzetméterre 15-20 gr. szénkéneget adunk és pedig úgy, hogy ujjnyi vastag és hosszú lyukakat készítünk, abba a szénkéneget beleöntjük és a nyílást földdel ismét elzárjuk. A szénkéneg a földet átjárja és elpusztítja a drótféreg álczáját. A szénkéneget azonban kevésbé használják, de nem is használható minden esetben. Nagyon ajánlatos a trágyaszerek gyakori változtatása is. Ha pl. eddig istállótrágyát alkalmaztunk, használjunk ezután guanót és kálisót; észlelni fogjuk utóbbi trágya hatását, a mely a guanóból felszabadult kénsavnak tudható be leginkább. A guanóval és kálisóval való trágyázás, mint védekezőszer, tehát nagyon ajánlható. 


Megtehetjük azt is, hogy a palánták gyökereinek iszapolására készített agyagos trágyás pépbe kevés thanathont keverünk, úgy hogy az a növény gyökerére ártalmas ne legyen, átható szaga azonban az álczákat távol tartsa a növény gyökerétől. 

A vakond szintén pusztítja a drótféreg álczáit, egyéb álczák és rovarokkal egyetemben, ne pusztítsuk tehát őket és ne bosszankodjunk, ha veteményes ágyainkat kissé megbolygatják, mert ok nélkül nem teszik azt. Ott, a hol túrnak, bizonyára több hasznot hajtanak az álczák pusztítása által, mint a mennyi munkát okoznak a feltúrt ágy helyreállításával.