Magyar iparosok és általános müveltség

Irta: Bielek Antal székesfőv. tan.

Az általános müvelődés az iparos osztályt is mélyebb gondolkodásra serkenti, és érleli bennök az általános müveltség utáni vágy érzetét. 

A gőz, a villany és a chemia alkalmazása az ipar produktumainak az előállitásában, észrevétlenül bár, de kizavarta lelki lassuságából a kézmüveseket, s kényszeriteni kezdte, – de folyton kényszeriti is – a reáltudományba való mélyebb bepillantásra s igy az általános ismeretek tárházába is. Ez az oka, hogy a kézmüvesek a modern müveltségre kénytelenek törekedni. 

A közoktatási intézeteink „köziskolák" már hála Istennek annyira megszaporodtak, hogy e téren kivánni valónk alig van már; de mert ezen iskolák csakis az általános müveltséget, a puszta elméleti tudást kultiválták és kultiválják, a kézügyesség, a mühelyi produktumok tanitásának mellőzésével, azért ezen a téren tátongó hézagok és mulasztások maradtak, mely mulasztások mikénti pótlásáról gondolkodik most az egész müvelt társadalom. 

Mennyit áldoz, mennyit tesz az iparoktatás terén München város s ez követendő példaként állhat ma a többi államok előtt. 

Az európai közoktatási irányzat azt a hibát követte el, hogy a köziskoláiban nem tanitotta és még most is alig tanittatja a produktiv munkát. Az iparfejlődés mai álladéka nem az iskolában belül, de azokon kivül lett olyanná, a milyen. Iparos osztályunk pedig egész külön társadalmi osztályt képez. És miért? A köziskolák csakis az elméleti tárgyak tanitásával voltak és vannak elfoglalva.

Itt tehát csakis az uriosztály – a hivatalnoki kar kapott és kap képzettséget – diplomát. Innen van az, hogy még ma is az a nézet uralkodik, hogy csak az lehet „ur”, a ki járja az iskolákat. Pedig jól tudjuk, hogy a gyengébb memoriáju, de épkézlábu legényekből is lehetnek „urak” az ipar terén is. Tudjuk, hogy a doktorok is sokszor szegényebbek a csupán elemi iskolát végzett hentes- vagy bármilyen szaku mesternél. 

Az iparos pálya nálunk a számüzöttek mentőhelyének deklaráltatik, és bátran állithatom, hogy ha igy marad a közoktatásügy ezentul is, az intelligens szülők gyermekei nem fogják az ipari pályát választani, mert a társadalom ugy vélekedik, hogy az iparos nem müvelt társadalomba illő ur. 


Ha megnézzük a középiskolákat járó ifjakat és beletekintünk az inasok munkásságába, rögtön észrevesszük az áthidalhatlan távolságu különbséget. Az inas nem mindig a mühelyi munkát a mestere mellett végzi, de sokszor a mühelyen sőt a házon kivül is szolgai munkára használják s ez riasztja leginkább a rossz tanulókat is a mesterség tanulásától. 

Az ipariskola célja az, hogy müvelt iparosokat, munkásokat neveljen; tehát az ipariskola célja: terjeszteni az általános müveltséget. A köziskolák pedig ezen általános müveltség terjesztésének a szolgálatában állanak.

Ha tehát mind a két rendü iskolának egy a célja, miért is törhet végcélja felé mind a kettő külön-külön vágányon és nem egyszerre egy uton?