Ez a nagyjelentőségű intézet országos törvénnyel arra alakult, hogy szegény, de szorgalmas gazdasági munkások és kis gazdák sorsán javitson. Az a napszámos gazdasági munkás, a kinek nincs módjában egy talpalatnyi földet sem venni, sem bérelni, mert a vételhez, vagy bérlethez nincs pénze, régi vágyát, álmát váltja valóra az intézet azzal, hogy maga vesz bérbe egyes birtoktesteket s ezeket kisebb parczellákban szétosztja szorgalmas, józan gazdasági munkás-családok között.
Így az a munkásember, a kinek talán a maga kis bérlete elkezdésekor nem igen volt csak néhány koronája de józan, munkás, szorgalmas, egy pár év alatt annyi pénzt takaríthat össze, hogy már néhány hold földet nemcsak bérelhet, de meg is vehet.
Azoknak, a kik már jobb módban vannak, vagyis van néhány száz koronájuk, ám a kik nagyobb ingatlanokat még sem vehetnek, szintén segítségére van a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége. A mennyiben egyes, leginkább nagybirtokot minden nyerészkedés és mellékköltség kizárásával adja el a kisvagyonú gazdáknak.
Mindkét esetben, ha akár munkáscsalád apró bérleten gazdálkodik vagy némi vagyonnal biró kisgazdák az intézet segítségével földet vettek, s földmívelésügyi kormány részéről az állattenyésztésnél, vagy más mezőgazdasági állami segítségadásban való jótéteményét elsősorban ők élvezik, a kik sorsukat az intézet gondoskodó segítségére bízták. De nemcsak az elmondott alkalmakkor, hanem más módon is az intézet gondoskodni fog azoknak anyagi megerősítéséről, a kik bizalommal hozzá fordulnak, józan életüek, pontosak és szorgalmasak.
Egyik formája lesz a legszegényebb néposztályon való segítésnek az, hogy azoknak a községeknek, melyek legelő hiányában, vagy a meglevőnek kicsinysége miatt új közlegelőt óhajtanak venni, a legelő teljes vételárára az intézet kölcsönt ad.
Ez ideig tízezer gazdasági munkásház épült az országban. Mióta a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége működik, ezen a téren is nagyobb lesz a haladás. Mert a vármegyék, városok, községek gazdasági munkásházak építésére ennél az intézetnél jutányos kölcsönt kapnak. S így elérhetjük azt, hogy gazdasági munkásainknak jobb, egészségesebb lakást nyújthatunk. Milyen nagy jótétemény az, hogy azok, a kik eddig árendás házban talán többed magukkal laktak, a nélkül, hogy jövőben többet fizetnének, mint a mennyit eddig évi bérben fizettek, 20-30 év múlva a maguk tehermentes házacskájukhoz juthatnak.
Az intézetnek alaptőkéje 15 millió korona.
Fennállásának már első évében megvásárolt 14,215 hold földet, melyet aztán javarészben kisgazdáknak föl is parczellázott. A vételár megállapításánál ez a nem haszonra dolgozó intézet arra fektette a fősúlyt, hogy a vevő anyagi boldogulása biztosítva legyen. A vételárnak legalább negyedrészét kellett a vevőnek megfizetnie, háromnegyedrészét kedvező kölcsönnel ötven év alatt törlesztik le. Biharmegye 18 községében 21 földbérlő társaságot alakított. Közel 3 millió kölcsönt adott ki közlegelők szerzésére. Félmillió koronát pedig munkásházakra.
Ilyen munkát vállal a gazdasági munkások és kisgazdák javára a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, mely Budapesten V. Nádor-utcza 32. szám alatt van. Elnökei: Teleszky János pénzügyminiszter, dr. Bartóky József földmívelésügyi államtitkár. Igazgatója: báró Papp Géza.
