Háboruból-háboruba

A legnagyobb világesemények sem zavarták meg eddig a football cirkulusait. A vasárnapi csatározások mind több és több nézőt vonzottak s lassan rendszeres háboruskodás lett a szerény mérkőzésekből. Mert a bajnokságért folyó küzdelem sokban megegyezik a háboruval. Itt is van vezérkar: az atléta tanácsa, a mely kezében tartja az egész küzdelemnek vezetését.

Vannak hadtestparancsnokok: a footballintézők, a kik az általános haditerv keretén belül operálnak. Vannak csapatparancsnokok: a kapitányok, a kik a tüzvonalban kommandirozzák a legénységet, s végül a footballban is vannak közkatonák, a kik ha kell viharral, esővel, hóval dacolva is küzdenek a zászló becsületéért. – De nemcsak sorkatonaság van, telik a footballban népfölkelőkre is: derék old-boy csapatokból is egész gárdát lehetnek összetoborozni.

A háboru külső formája is megtalálható a footballban. Van fölvonulás, csapatszemle, hadibullein s maga az összecsapás sem marad messze egy parázs csata mögött, a másnap megjelenő haditudósításokról nem is szólva. S van még valami a football hadseregében, a mi egy háboruban talán minden erénynél a legfontosabb: fegyelem. A mi különben nem is csoda. A footballjátékosok legtöbbje deréknövésü, edzett, izmos legény, a kik hordták már a császár kabátját s megtanulták már a maguk akaratát alárendelni egy magasabb célnak. Mindenképpen katonás szellemben uralkodik tehát a footballsportban.

Ismételjük, semmi sem zavarta eddig a békés, de vidám háborusdit, most azonban számolni kell azzal, hogy a játékháboru rövidesen komollyá válhat. Megtörténhetik, hogy a footballpályák harcos népe másfajtáju terrénumot áll ki küzdelemre, a hol szintén terem a győztesnek babér s a hol a vesztes, nemcsak a két pontját siratja, mert a küzdelemnek egészen más a dija.

Nem féltjük a footballmérkőzések edzett alakjait attól a küzdelemtől, a mibe esetleg sodródhatnak. A footballerények a halálosan komoly csatatéren is megmaradnak erénynek s az erős magyar érzés, a mely a játékosokat mindig diszitette, nagy dolognak lehet még a megteremtője.

Ma még a játékháboru heviti a játékostábort s a biró sipjára történik az igazodás, holnap azonban már ugy lehet, egy nagy eszme zsoldjában küzdenek s a trombita hivó szavára hallgatnak.
Bizony gondolnunk kell arra, hogy a footballpályák apraja-nagyja nem a labda birtokáért száll síkra, a hegyet, a rónát, messze tőlünk, a ki szeretjük, a kik féltjük őket.

A hadi készülődés érzékeny veszteséget ró a football-sportunkra. Már eddig is egész csapatra való játékos és vezető cserélte föl a dreszt és polgári ruhát a katona-mundérral. A football intézők közül Friedmann Józsefet, a TTC football vezetőjét hivták be. Az FTC-ből Hajós József birót és Koródy Károlyt, akinek a szerdai tréningen kézbesítették a katonai behívót. A BAK-ból Cseh Jáons és Knercer, az UTE-ből Rossmann és Vranák, az MTK-bül Bányai, a Pénzintézetből Tobarsky és az FSC-ből Tines vonult be szolgálatra.

A legrosszabbul járt a Csepel TK, amelynek négy legjobb játékosát szólítták el Budapestről a háborus viszonyok.