Mi az oka a nyúlós kenyérnek?

Méltán vethetjük fel ezt a kérdést, mert nem egyszer kerül asztalunkra olyan kenyér, a mely friss korában nyúlós, vágásnál szalonnás s pókháló finomságú szálakat eresztő, pár napos korában meg teljességgel élvezhetetlen izű és kellemetlen szagú.

A ki pedig készítette, a legjobb tudását öntötte bele, de hiszen hasztalan minden óvatosság, minden tudás és vigyázat, a kenyér, mindnyájunk mindennapi, nélkülözhetetlen, édes tápláléka mégsem olyan, mint a milyennek lennie kellene. Igaza van a szegény szántó-vető munkásembernek, hogy ha már húsra nem telik, legalább a nehéz verítékkel megkeresett kenyérből tudjon jóízűt harapni. 

Dehát tulajdonképen hol is itt a hiba? Mi az oka annak, hogy kenyerünk rossz s ehetetlen?

Ennek egyedüli okozója az a puszta szemmel nem látható apró állatka, a melyik még a sütőkemenczében sem pusztul el, s a mint kihült a kenyér, hatalmasan elszaporodik benne. A gazdasszony panaszkodik a molnárra, a pékre, emezek pedig a gazdára, hogy miért sózott a nyakukba ilyen haszontalan búzát. S ha jól megfontoljuk, igazat kell adnunk mindegyiknek, pedig tulajdonképen nincs is igazuk.

Mert már hogy tehetne arról a gazda, hogy a kedvezőtlen, rossz időjárás miatt különösen a megdőlt gabonában, vagy a sok esőtől beáztatott keresztekben ezek az apró baktériumok elszaporodtak? A molnár sem tehet róla, hogy malma nincs úgy berendezve, hogy ezeket az apró állatokat a szemtől elpusztítsa, a vásárlónak pedig igenis joga van ahoz, hogy drága pénzéért jót követeljen. 

Az ilyen gabona nagyon is rászorul az orvoslásra s lehet is orvosolni. Egyetlen hasznos gyógyszere az ilyen gabonának, a gabonamosás. Külföldön nem eszik a munkás rossz kenyeret, mert ott már nem is kerül olyan gabona forgalomba, melyet meg ne mostak volna. Nálunk is szóba került nem egyszer a búzamosás kérdése, de húzódozva fogadták, azzal takarództak, hogy a megmosott gabonát nem is lehet hosszabb időre elraktározni s nem lehet szállítani sem, mert a nedves párolgástól megfülled, megdohosodik. Meg ám, de csak akkor, ha a mosás nem kimért, pontos módszer szerint történt. Kellő gonddal és ellenőrzéssel megóvják a mosott gabonát a fülledéstől. Vagy ki merné azt állítani, hogy Németország meg Francziaország nem szállítja idegen országba mosott gabonáját? 

A búzamosáshoz való szakszerű berendezkedés költséges ugyan, de kamatait bőven és gazdagon meghozza. Meghozza pedig többféle okból. Először azért: mert a búza, mire őrlésre kerül, nagyon összeszárad, s így ha megmossuk, súlyban nyer, nem is számítva azt a nyereséget, melyet a baktériumok lemosásával szereztünk.

De még más, sokkal nagyobb jelentősége is van a búzamosásnak.
A búzából, mint, a hogy köztudomású, tízféle lisztet lehet őrölni. Ez a tízféle liszt a szerint fehérebb, finomabb, vagy barnább, a miként több vagy kevesebb korpa került bele finomabb por alakjában. Pedig, ha egy búzaszemet keresztül rágunk, annak belseje egyformán hófehér, e szerint a jó malom, de ha a czélt akarjuk, – pedig akarnunk kell, mert különben, a molyok szüretelnek helyettünk – akarnunk kell az eszközöket is; már pedig más olcsóbb eljárások és eszközök ezidőszerint rendelkezésünkre még nem állanak. 

Magának a védekezés keresztülvitele aprólékos fogásainak és tudnivalóinak ismertetésébe is, nem bocsátkozhatunk. Terünk csak annyit enged meg, hogy a figyelmet a szőlőmolyok felette kártékony voltára felkölteni igyekeztünk. A ki részletesebben és tüzetesebben is be kiván pillantani a kérdés mélyébe, az forduljon egész bizalommal az ország minden részében található magyar királyi szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségekhez, vagy egyenesen a Magyar Királyi Állami Rovartani Állomás igazgatóságához (Budapesten, VI. ker. Oszlop-u. 2) a honnan, mint különben minden más hasonló szakkérdéshez is, érdeklődésére teljesen ingyen mindenkor kimerítő útbaigazításokat kaphat.

De ne hanyagolja el a kérdés tanulmányozását egy szőlősgazda sem, még ha most talán nincs is szőlőmoly a szőlőjében, hogy fellépte esetén is tudjon vele elbánni; ha pedig a szép május utolsó, vagy a júniusi estéken a tőkék között ide-oda csapódó lepkéket vagy virágzó fürtökön vagy gyenge hajtásokon pókhálós összebukásokat észleltünk, akkor nagyon is itt az ideje az ellene való védekezésnek.