Testnevelesi reformok

Minden jel arra mutat, hogy az 1909-ben megtartott első Magyar Országos Testnevelési Kongresszus megtermi gyümölcseit.

E kongresszuson vált akuttá egy – már korábban is szorgalmazott – törvénytervezet készitésének kérdése, mely a Testnevelési Tanács és a Testnevelési Alap létesitésére szól. Itt hangoztatták, nyomós érvekkel, a testnevelési ügyosztály kormányhatósági szervezésének szükségét: egy egységes testnevelési rendszer kialakitásáról, a tornatanárképzés intézményes reformálásáról, e kongresszuson hangzott el az első komoly szó.

1909 óta részben a magyar kongresszus végrehajtó-bizottsága és részben a MOTESz., szakadatlanul szitotta ama mozgalmakat és ellátta mindazon teendőket, amik a testnevelési reformok megvalósitása érdekében szükségesek.

A magyar testedzés és a sport pályáján, csodálatosképen, éppen a MOTESz. törekvéseinek kellett valóságos vesszőfutást járni. 1908-9-ig valósággal irtóháborut inditottak mind ama célok ellen, amiknek eléréséért küzdöttek. Ekkor zárultak le a MASz – MOTESz.-háboru aktái. És azóta mindazok, akik a MOTESz. főelvének a tömegképzésnek eszközeit megcsufolták és a kétségtelenül népszerübb, de a szertelenségig elfajult versengés mulandóan csillogó előnyeinek elveit hirdették, - deferáltak.

A MOTESz.-re kilőtt lövegek csak nagyot pukkantak, de eszméiben, törekvéseiben kárt nem tettek! Akik még nem régen a népünnepélyekkel és az „aurániai perjel”-lel példálóztak, ma már nagy entuziazmussal egy táborban állanak és szóval és irásban hirdetik, hogy hiszen velünk egyetértenek s mi csak járt utakon járunk, mert azt akarjuk, amit ők is akarnak!

Igazán és nyilt őszinteséggel örvendünk, hogy az idő vasfoga megörölte a kártékony nézeteltéréseket és a jobb belátás győzeldelmeskedvén, lehetővé van téve, hogy a teljesen azonos cél elérésére egyforma eszközökkel törekedjünk. Nem külön-külön, egymás ellen, - hanem karöltve, közösen.

Nagy szükség van erre éppen most, az utolsó órákban!

A törvényhozás a totalizatőr megadóztatásáról szóló javaslatot a mult héten törvényerőre emelte. Ebből az adótételből egyelőre körülbelül 480-500,000 korona jut a kultusz- és a honvédelmi miniszter által közösen kezelendő testnevelési alapra. Ennek a látszólag nagy összegnek mikénti felhasználása nem lehet közömbös előttünk.

Tervszerüen és szigoru pedantériával kell közrehatnunk egy olyan szerv létesítése érdekében, mely minden tekintetben garanciát nyújt arra, hogy a testnevelési alap összegei, a megfelelő hazai testnevelési célokra fordittatnak, és, hogy az előterjesztő és végrehajtó szervek is olyanok, akik a szükségleteket ismerik és hazai testi nevelésünk viszonyai felől tájékozottak. A testnevelési alap mikénti felhasználását nem lehet és nem szabad a bürokratizmus béklyói köré szoritani. Olyan szervek létesitését kell tehát szorgalmazunk, melyek ama férfiakból állanak, akik értenek a testnevelésügyhöz és annak eddigi fejlesztésében elöljártak.

A testnevelési alap megteremtésével eme kérdés vált a legsürgősebbé és ha ujabban nem sujt a magyar átok – a visszavonás, akkor ismét tökéletest, jót alkothatnak.