A hónap rövidhíreiből

Villamos vontatás a MÁV.-on

A külföldi vasutak mintájára a Máv. is elhatározta, hogy kisérletképpen a villamos vontatást fogja bevezetni egyes vonalain. Az első kisérlet a piski-petrozsényi vonalon történik.

Az államvasutak igazgatósága már hozzá is fogott a terv végrehajtásához és e végből Hunyadmegyében, Klopotiva község határában nagy völgyzárót épittet, hogy a Sztrigy folyó viztömegét villamos áram fejlesztésére használhassák fel.

Mihelyt az idő engedni fog, egy bizottság utazik Rohrmann és Kandó főmérnökkel a helyszinre és megteszik a végső intézkedéseket.


A vaspiacról

A német acélmüvek szövetsége tegnap tartotta meg ülését Düsseldorfban, amelyen mindenekelőtt a jövő év első negyedére a formavasak és félkészáruk eladását változatlan áron engedélyezték. Ezután napirendre kerül a vaspiac helyzetéről szóló jelentés.

Ebből a jelentésből kitünik, hogy a német vasiparban ma sem tudnak még beszámolni semmi jelentősebb változásról. Elmondja a jelentés, hogy a kereslet változatlanul csak a legszükségesebbre szoritkozik. A javulást a tavaszra várják. A balkáni államok kereslete ma még nem élénk, de itt is igen élénk üzlet megindulását remélik a tavaszra.

Török kölcsön a francia piacon

Konstantinápolyban tegnap irták alá egyfelől a porta, másfelől a Berrier párisi bankház képviselői a török kölcsönre vonatkozó szerződést.

Ennek értelmében a bankház ötszázalékos kincstári jegyek ellenében nyomban a porta rendelkezésére bocsát negyven millió frankot, mig további hatvan millióra opciót kapott. A bankház nyolcadikán fizeti be a török államkincstárnak az első részletet: egy millió fontot.


Vasuti hid Szerbia és Románia között

Már korábban fölmerült az a hir, hogy Románia és Szerbia között át akarják hidalni a Dunát. Ezt a hirt hol megerősítették, hol megczáfolták, a buzgóság azonban, melylyel a tervet tárgyalták, rávall kiváló jelentőségére, melyet megvalósulás esetén a terv nyerne.

Zimonyi tudósítónk most a leghatározottabb formában közli, hogy a hidat megépítik és azt táviratozza, hogy márcziusban  már megtörténik a hid helyének a kimérése. Az építés a tudósítás szerint tíz millió dinárba kerül és négy évig tart.

Nyilvánvaló, hogy a hid elsősorban sztratégiai czélokra épül és innen a terv nagy jelentősége. A Duna délre való elhajlásában épen nem nagy területen választja el a két országot és így sürgős gazdasági szükség nem kivánja meg okvetlenül az új hid építését.