Sorozás és a korcsma

A hivatalos lap egyik közelebbi számára rendeletet közöl a honvédelmi miniszter, a mely kimondja, hogy az idei sorozást Magyarországon és társországainak területén április huszonkettedikétől junius huszadikáig kell megtartani.

A rendeletnek van egy érdekes passzusa, a mely azt mondja a többi közt, hogy a sorozást korcsmában vagy sörházban ezentúl nem szabad megtartani, mivel az ujonczállításnak ez a módja nem fér össze a sorozás komolyságával. A rendelet mindenesetre helyénvaló, szándéka nemes s megokolása nem szorul semmi magyarázatra. Eddig tudniillik előfordult, hogy míg alkalmasabb helyiség híjával a főorvos a nagykorcsma szobájában válogatta a legények elejét, maga a fiatalság ott jajgatott hangos énekszóval, kurjongatással a szomszédos söntésben s tenni nem lehetett ellene, mert ez már jogszokás volt, ez már dukált azoknak, a kiket zupakosztra jelölt ki az ezredorvos.

Ezentúl már úgy lesz, hogy a legény odaáll a mércze alá s ha tóglik, kimegy, ha lúdtalpú és keszeg, akkor is kimegy, de nem abajgat a hivatalos közegek fülébe, hanem – rozmaringos kalapjánál a király passzusával – ellódul a legközelebbi kimérésbe s ott kedvire kesereghet az, a kinek tauglikot kiabál az ég is, no és az a karikalábú, a leányok keserítője is, a ki nem való egyébnek káposztataposónál.