Katona szökevények Magyarországon

Még a mult év augusztusában Brassó környékét százhuszonöt román katonaszökevény lepte meg, a kik a határrendőrség előtt egybehangzóan azt vallották, hogy a kegyetlen bánásmód kényszerítette őket a tömeges szökésre. A határrendőrség gondoskodott róluk és munkához juttatta őket.

Mintegy hat héttel ezelőtt a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, hogy az idegen állambeli katonaszökevények teljesen magyarajkú községekben és olyan helyeken telepítendők le, a hol katonai helyőrségek nincsenek, a mi nyilvánvalóan óvatosságból történik, hogy katonai intézményeinket a kémkedés ellen biztosítsuk.

A brassói határrendőrség most a rendelet alapján összeszedte a brasssókörnyéki községi előljárók segítségével az ott letelepedett románokat és Nagyvárad felé terelte őket a hova szombaton tíz, vasárnap pedig száztizenöt román katonaszökevény érkezett meg tolonczúton. Legtöbbnyire Karczagon, Mezőturon, Kisujszálláson, Turkevén, Hajduböszörményben és Hajduszoboszlón nyernek majd elhelyezést.

Temesvárról jelentik: Tegnap a határrendőrség harmincz szerb katonai szökevényt hozott át Pancsováról a temesvári rendőrséghez, a kik egyenként szöktek el a szerb hadseregből. A katonaszökevényeket az ország belsejébe fogják szállítani.

A belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz rendeletet intézett, melyben az ország területén található összes szerb és román katonaszökevények internálását rendeli el. E katonaszökevények a rendelet szerint az ország egész területéről meghatározott törvényhatóságok területére utalandók, illetve tolonczolandók.

E törvényhatóságok: Csongrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdu, Szabolcs, Heves, Fejér és Veszprém és az ezekkel közvetlenül határos törvényhatósági városok, kivéve ezek közül a Tisza mellett fekvő községeket Szolnoktól lefelé, a közvetlenül a Duna mellett fekvő községeket Ráczkevétől dél felé, valamint a Csepel-szigetet, hová katonaszökevények nem integrálhatók.