Világháboru = gazdasági összeomlás

Valamennyi európai tőzsde, a londoni tőzsde is, zárva van és az angol bankráta 10 %!
Ez a tény a legfrappánsabb bizonyítéka annak a gazdasági összeomlásnak, amelyet a világháboru kitörése az összes piacokon előidézett. Bekövetkezett az az időpont, amikor – mint Moltke mondotta – a legkelendőbb papir a töltények fojtása. Mert más papirnak most nincsen értéke. Az angol konzolnak és a francia járadéknak, a világ első értékeinek, nincsen árfolyama.

Pénzt már csakis a jegybankoknál lehet kapni.
De itt is csak papirban, mert az ércpénz kiszolgáltatását egyszerűen megtagadják. Hogy pedig a papirpénz uralmát korlátlanná tegyék, az összes nagyobb jegybankok statutumainak idevonatkozó rendelkezéseit megváltoztatják.

A magánkamatláb jegyzése megszünt, a hivatalos ráta pedig napról-napra emelkedik. Az Angol bank egy nap alatt kétszer emelte a kamatlábat. Hogy ez az iram hol fog megállani, az egyelőre beláthatatlan. 

A hitelélet nem funkcionál és az egyes államok egymásután hirdetik ki a moratóriumot. A gazdag Franciaország máris egy havi moratóriumot volt kénytelen dekretálni.

Hogy ez a világháboru gazdasági hatásaiban milyen eredményeket fog szülni, az most még kiszámíthatatlan. De a pusztulás és rombolás arányairól némi fogalmat nyerünk azokból a jelenségekből, melyek már most, a harc kezdetén, mutatkoznak.

A tengeri és szárazföldi közlekedés egy csapásra megszünt, ami természetesen minden üzleti tevékenységet lehetetlenné tesz. A munkáskezek hiánya következtében a termés behordása is meg van nehezítve, de a közlekedés hiányossága folytán még a betakarított gabonát sem lehet elszállítani ugy, hogy a nagyobb centrumokban csakhamar kenyér- és egyéb élelmiszerek hiánya fog jelentkezni.

Aranypénz már hetek óta nincs forgalomban seholsem Európában, sőt már az ezüst és nickel váltópénz tezaurálása is megkezdődött, ugy, hogy a papirpénz váltása máris nehézségekbe ütközik. Előrelátható, hogy néhány hét multán nem azok lesznek a gazdagok, akiknek pénzük van, hanem azok, akik több élelmiszert szereztek be.

A világháborut az óriási fegyverkezés idézte elő, melyben a hatalmak az utolsó években egymást felülmulni igyekeztek. A német császár is elismeri most, hogy ez az őrült versengés csak erre az eredményre vezethetett. A gazdasági élet rendes funkcióját már ez a fegyverkezés is jelentékenyen megbénitotta, mert óriási összegek köttettek le improduktiv célokra. Most pedig a háboru össze fogja rombolni és zuzni mindazt, amit a gazdasági élet az ötven éves békeidő alatt produkált.