Görög dilemmák: háború vagy béke?

Mint korábbi jegyzetünkben említettük, a semleges Görögország királya, hadserege és konzervatív politikai erői a központi hatalmakkal, kormánya és az ekkor parlamenti többséget alkotó liberális párt a közvélemény többségével az antanttal rokonszenvezett. Az új balkáni háborús fejlemények ismét felvetették a görög politika számára a bekapcsolódás vagy további semlegesség kérdését.

A szemben álló görög politikai erők kompromisszuma végül is a következőképp szólt. Az ország hivatalosan továbbra is semleges marad, de beleegyezik antant csapatok Szaloniki kikötőjében való elhelyezésébe, és tudomásul veszi a korfui szerb katonai jelenlétet. Görögország belépését a háborúba Oroszország sem kívánta: nem akart versenytársat a tengerszorosoknál.