Válsághelyzet – Czernin gróf béketerve

1916 nyarán bekövetkezett események – a Bruszilov-offenzíva, a román támadás, a 6. isonzói csata – válsághelyzetet idézett elő a Monarchiában: felvetődött a közeli és teljes összeomlás lehetősége. Az ellenség megállítása, a frontok stabilizálása (sőt: Románia megszállása) csak német segítséggel és hatalmas erőfeszítések árán sikerült.

A Monarchia vezető körei megfogalmazták a gyors békekötés gondolatát. Ferenc József, majd a helyébe lépő IV. Károly, Tisza István gróf, magyar miniszterelnök egyaránt támogatta a mielőbbi békekezdeményezés gondolatát.  „nem akarom, hogy teljesen és menthetetlenül tönkre menjünk” -mondta Ferenc József.

Az első béketervezetet, egyelőre belső használatra és a részletek aprólékos kidolgozása nélkül, Czernin gróf, bukaresti nagykövet készítette el. Czernin elképzelése szerint 1) A központi hatalmak lemondanak minden területi gyarapodásról 2) Minden hadviselő állam maga viseli költségeit

3) Belgium visszanyeri függetlenségét, és valamennyi hadviselő állam részvételével kártalanítják, végül 4) Nemzetközi konferencia kezdődjék a leszerelésről és a békéről. Czernin javaslata volt az első, egy harcoló nagyhatalom aktív politikusától származó konkrét elképzelés az általános békére. De mit szólnak majd mindehhez a németek?