Masaryk (1850-1935), a csehszlovák államalapító

Tomas Garrigue Masaryk egy cseh fuvaros és egy amerikai származású nő gyermeke. Miután hazai és külföldi egyetemeken tanult, újságíróként, filozófusként és politikusként is ismertté vált. Az Atheneum folyóirat alapítója, a Cas politikai lap főszerkesztője. Az Ifjú Cseh Párt, majd a Realista Párt tagjaként összesen 9 véig volt a bécsi birodalmi gyűlés képviselője.

Ausztroszláv, mérsékelten nacionalista, de a sovinizmust vagy az antiszemitizmust elutasító politikus. 1914 őszén emigrált, osztrákbarát álláspontja megváltozott. Csehszlovákia egyik megálmodója. 1917-ben Oroszországban megszervezte a Csehszlovák Légiót (ez a haderő a bolsevik orosz kormány ellen harcol majd, bár ő a központi hatalmak ellen szánta).

Masaryk az etnikai határokat figyelmen kívül hagyva kívánt gazdaságilag erős Csehszlovákiát teremteni. Magyarország és Ausztria elválasztsása, illetve Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság közötti országhatár megteremtése érdekében a mai Nyugat-Magyarország megszerzését is tervezte. (Ez lett volna a szláv korridor).

Ugyanakkor 1920. után komolyan gondolt – mint Romsics Ignác történész állítja, ez dokumentumokkal is igazolható – a Csallóköz visszacsatolására Magyarországhoz, a két ország megbékítése érdekében. 1920-tól haláláig Csehszlovákia köztársasági elnöke volt.