Trianon – ami történt

Magyarországgal a párizsi Nagy-Trianon palotában kötötték meg a békét, melyet 1920. június 4-én írtak alá. A békeszerződés nyomán Magyarország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent. Az ország tehát területének kétharmadát elveszítette, miközben a magyarok egyharmada, 3,3 millió fő a szomszédos országok valamelyikében kisebbségi sorsba jutott.

Magyarország délkeleti része, több mint 103 000 km2 Romániához került, több mint ötmillió lakossal, melynek 31,6 százaléka magyar. A Romániához csatolt területet az egyszerűség kedvéért Erdélynek szoktuk nevezni.

Valójában a szorosan vett Erdély mellett a Temesköz (Bánát, Bánság) keleti fele, és a magyar Alföld keleti szegélye – melyet újabban, a XVII. századi elnevezést alkalmazva az akkor persze jóval nagyobb területre – Partiumnak is szoktak nevezni.

Az ország északi és északkeleti részét Csehszlovákia kapta. Összesen 61 000 km2 terület került Csehszlovákiához, több mint 3,5 millió lakossal, melynek 30 százaléka magyar. A Csehszlovákiának juttatott terület nagyobb részét Felvidéknek, keleti szögletét – ekkor született elnevezéssel – Kárpátaljának nevezik.

Délen – a társországnak tekintett, szorosan nem Magyarországhoz tartozó Horvátországon felül – 20 551 km2 terület a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia része lett. Itt másfél millió lakos élt, 30 százalékuk magyar.

A Temesköz nyugati fele és a Bácska került Jugoszláviához. Ezeket a dél-alföldi részeket újabban, a szerb fogalom magyarra fordításával Vajdaságnak, vagy régiesen Délvidéknek is nevezik.

Nyugat-Magyarország változó szélességű, megyényi nagyságú (4020 km2 területű) része alig háromszázezer lakossal, kiknek 9 százaléka magyar, Ausztriához került. Ez a terület később a Burgenland nevet kapta. Olaszország 21 km2 területet, Lengyelország 589 km2 területet kapott. Itt a magyarok aránya13 százalék, illetve 1 százalék volt.

A magyar Nemzetgyűlés 1920. november 15-én, harmadszori olvasatban is elfogadta a trianoni békeszerződést. A törvényjavaslat – kihirdetés végett – a miniszterelnökhöz került. A Nemzetgyűlés 1921. június 26-án becikkelyezte (1921:XXXIII.tc.) így az magyar törvény lett.