A harmadik magyar hadi kölcsön

A hosszan elhuzódó háboru szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadi kölcsön bocsátassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter ezuttal kizárólag az első hadi kölcsön cimleteinek megfelelő, 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláirásra.

A pénzügyminiszter tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláirás eredménye alapján fog megállapitást nyerni. 

Az aláirás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915. október 18 tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláirási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetitő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. 

A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláirási ára minden 100 korona névértékért: 

1. ha az aláiráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik :
a) 1915. évi október 30-ig bezárólag történő aláirás esetén 97 K 10 fillér.
b) 1915. évi október 30-át követő időben 1915. évi november 17-ig bezárólag történő aláirás esetén 97 K 40 fill. 

2. ha pedig az alább ismertetett kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, ugy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláirási határidőben történő aláirásnál változatlanul 98 korona. 

A harmadik hadi kölcsönnél is a legkisebb jegyezhető összeg 50 koronában van megállapitva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. 

A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915. november 1-től kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláirás illetve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső kamatok akként térittetnek meg, hogy a f. évi október hó 31-e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláirási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapitva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. 


Az aláirt összeg ellenértéke az aláirási helynél fizetendő be és az aláirási áron felül az aláiróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámitásnak helye nincs. 

Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. 

A 100 koronát meghaladó aláirásoknál
a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész 10%-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetitő hivatalainál, továbbá az 1898 . XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláirási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapirokban, a melyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart.

A részletek pedig az aláirási helynél a következőkép fizetendők:
a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. december 7-ig,
a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. december 18-ig,
a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. december 28-ig,
a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1916. január 8-ig. 

Az utolsó részlet befizetése alkalmával az aláirási hely a letett biztositékot elszámolja, illetőleg visszaadja. 

A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány-ürlapok az összes aláirási helyeknél dijtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető. 

A befizetés alkalmával az aláiró fél az aláirási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kivánságára 1915. december 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről ugy a szabad, mint a zárolt jegyzésekre vonatkozólag egységesen kiállitott ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek.

A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kivánságára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhivás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog történni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kivánságára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. 

A harmadik hadikölcsön kötvényei – ép ugy mint az első és második hadikölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei – zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláiró, ki az általa jegyzett kötvényeket az aláirás alkalmával zárolja és ezt a zárolást 5 éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az 5 évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb azonban 1920. november 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számitott egy évre névértékben leendő visszafizetésre, felmondhatja.

A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. november 1-én névértékben visszafizetni. 

A harmadik hadikölcsön zárolt kötvénydarabjainak ugy a felmondási, mint a visszafizetési időpontja tehát teljesen egybeesik a második hadikölcsön zárolt kötvényeinek felmondására és visszafizetésére megállapitott határidőkkel. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költség nem terheli. 

Zárolásnak csak 1000 koronát meghaladó összegü jegyzéseknél van helye, tehát itt a legkisebb jegyzés 1050 korona. 

A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás – ép ugy mint a második hadikölcsön 6%-kal kamatozó kötvényeinél – 1921. május 1-ét megelőző időre nem történhetik meg. 

A kamatok ép ugy, mint felmondás esetén a kölcsönkötvények tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg illeték levonása nélkül fizettetik ki. 

A kölcsönre történő befizetésekre a moratórium alá eső betétek – a felmondási határidő betartásával – korlátlanul igénybevehetők. 

A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1-je előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön-kötvényekre történő befizetések céljaira csupán a jegyzés idejében fennálló összegük 50%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 50%-a erejéig vehetők igénybe. 

Azok, a kik a befizetésekre ilyen, egyébként a moratórium-feloldó rendelet alá eső betétjüket kivánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetitésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. 

A kibocsátandó kötvényekre és pedig ugy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a M. kir. hadi kölcsönpénztár a járadékkötvényeknek kézizálogul lekötése mellett, a névérték 75%-áig, a mindenkori váltóleszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5%-os kamat mellett nyujtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben.

A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyujt a náluk zálogul elfogadható értékpapirokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhivás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbitott ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményben 1917. december 31-ig szintén részesülnek. A fenti befizetési határidők alatt folyósitott kölcsönök után, a fél kivánságára, a mindenkori hivatatos váltóleszámitolási kamatláb helyett, 1917. évi december 31-ig évi 5%-os állandó kamatláb biztosittatik. 

Ezenfelül az Osztrák-magyar bank és a M. kir. hadi kölcsönpénztár a fent körülirt módozatok mellett azoknak, a kik igazolják, hogy a jelen aláirási felhivásban foglalt befizetési határidők alatt az aláirásra bocsátott hadi kölcsön jegyzése céljából más hitelintézeteinél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet, stb.) vagy bankcégnél vettek fel kölcsönt, ennek a kölcsönnek visszafizetésére évi 5%-os állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt nyujtani s ennek a kölcsönnek meghosszabbitásánál is évi 5%-os kamatlábat fognak alkalmazni; ez a kedvezmény is 1917. évi decembert 31-ig marad érvényben. 

Az aláirók kivánsága e járadékkölcsön kötvényeit a szelvények beváltásával megbizott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-magyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá a Bosznia és Herczegovina területén levő fiókjai 1917. december 31-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. 

A harmadik hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, az utóbbi hónapoknak a háborut eldöntő fényes győzelmei és ennek folytán annak kétségtelen és világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem győzelmes befejezésére szükséges kölcsön jegyzésben való minél nagyobb részvétel az aláirók magánérdekei mellett közérdeket is nagy mértékben szolgálja; biztositékai annak, hogy a harmadik hadikölcsön jegyzésének eredményében az ország lelkes önbizalma és nagy teherbirásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje előreláthatólag még impozánsabban fog megnyilvánulni, mint az első és második hadikölcsön alkalmával.