Idegenforgalmi szövetség

A háboru óriási átalakulást teremt társadalmi és gazdasági életünkben.
Ennek előjeleit már is tapasztaljuk, noha most a rendkivüli körülmények nem engedik, hogy tiszta képet nyerjünk a jövő alakulásokról. Számba kell vennünk azonban azokat a tényezőket, amelyek a megváltozott viszonyokat a mi előnyünkre fordithatják. Természetes és szükségszerü tehát, hogy az irányadó hatóságok és gazdasági egyesületek már most előkészitik az eszközöket, amelyek az uj berendezkedést lehetővé teszik. 

Európa és Ázsia közt olyan gazdasági és forgalmi összeköttetés jött létre a háboru következtében, amelynek eszméjét már régebben magukévá tették a németek és igyekeznek is gyakorlatilag megvalósitani, de ezt a nyugati nagyhatalmak ellenmüveletei miatt csak kerülő uton és szemernyi haladással tehették. Arra a közvetlen utra, amely most egyszerre megnyilt, még a németek sem számitottak akkor, amikor békés alkudozások közt kellett az érdekkörök legcsekélyebb érintését is elháritani, és amikor a közvetlen utvonal közepén egy nagy ellenséges koaliciótól emelt és erősitett természetes gát volt, Magyarország éppen ennek a gátnak szélén feküdt.

Tehát sok tekintetben elkerülték. Még politikai sulyát és gazdasági jelentőségét is igazán csak a háboru alatt fedezték föl a németek, akiket, mint tudjuk Ausztriából mesterségesen is iparkodnak távoltartani tőlünk. 

És nem csekély részben magunk is okai voltunk ennek.
Leszámitva a tudomány és a közgazdaság egyes előrelátóbb és lelkesebb képviselőit, sokkal többet foglalkoztunk a németek fölött magasabb müveltségünek vallott franciákkal és angolokkal, akik komolyan sohasem törődtek velünk, mint a németekkel. 

És éppen ezekben a pillanatokban bizonyosodik be legjobban, mennyit ér a jól szervezett és népes idegenforgalom. Ezt is rendszerint csak kisebb erkölcsi és anyagi siker szempontjából szokták megitélni nálunk; a pillanatnyi jó hiren és egyes iparágak napi hasznán tul nem ismertük föl gazdasági fontosságát. 

A németek aránylag kevés számmal, de rendszerint csak üzleti ügyekben, el szoktak látogatni Budapestre, az intelligencia egy része, az is főképen csak Sziléziából, turistálkodni a Tátrába; egyébként rendszeres német idegenforgalomról nem lehetett szó nálunk.


Hogy itt Magyarországon tartós és nagyobbszabásu gazdasági kapcsolatokat létesitsenek: annak előfeltétele lett volna az, hogy tömegesen ismerkedjenek meg Magyarországnak nemcsak természeti szépségeivel, amelyek a német kulturnépre mindig nagy vonzerővel birnak, hanem ennek kapcsán megismerkedjenek a nemzet szellemi és anyagi erőivel is. 

Erre most már megvan a diszpozició Németországban.
Az együttes harc, a sürü érintkezés nemcsak katonai erényinket fedte föl a nagyjában tájékozatlan vagy félreismerésben tartott német nemzet előtt. Ha voltak egyes németek, politikusok, tudósok, elvétve turisták is, akik Magyarországról többet tudtak az átlagos ismeretnél, a német nemzet tömege most fedezte föl Magyarországot és az önálló magyar nemzetet. 

A mi feladatunk most, hogy ezt az ismeretet bővitsük, az uj ismerősökhöz a háboru után ujabb ezereket csatoljunk. Mert ennek technikai utja immár ki van pécézve. Az Északitengertől az Indiai oceánig szövetséges országok szoros gazdasági kapcsolata áll be; tehát Észak-Európa és Nyugat-Ázsia országutja a mi földünkön fog átvonulni.

Ha eddig költői frázis vagy földrajzi kép volt csupán a Kelet kapuja: most már valósággal Kelet kapujává lett Magyarország. És nem csak a németek fognak járni a Balkánra, Kis-Ázsiába, hanem bolgárok és törökök viszont Németországba, tanulni, vásárolni, gazdasági kapcsolatokat kötni. 

Magyarországon át való természetes közlekedő vonal még erősebb és fontosabb lesz, ha a Duna, a Rajna, majd esetleg a Moravavölgy csatorna-összeköttetésével az Északitenger forgalmi tekintetben összekapcsolható lesz az Égeitengerrel, tehát közvetve Kis-Ázsiához és Egyiptomhoz a mi Dunánkon át vezetne a legrövidebb út. 

De ne a messzebb jövőbe nézzünk, hanem ragadjuk meg a holnapot, mint azt a németek megcselekszik. Már megtették a lépést, egy nagy idegenforgalmi szövetség alapitására, amelyben öt állam szerepel: Németország, Ausztria-Magyarország, Bulgária, Törökország.
Az intéző bizottságok az öt fővárosban lesznek.