Budapest, 1916. április 15.
A pénzügyminiszter ujabb hadikölcsönnel kénytelen az ország lakosságához fordulni.
A nagy háboru, amely már annyi véráldozatba került, rengeteg költséget is emészt és azoknak a költségeknek az előteremtése éppen annyira jelentős tényezője nemcsak a hadviselésnek, hanem a sikernek is, amit maga a fegyveres győzelem ellenségeinken.
Ezt a negyedik hadikölcsönt ugyszólván a teljes bizalom veszi körül és a siker tudatával kerül a piacra. A háboru eddigi eredményei meggyőztek mindenkit arról, hogy a nagy harctereken olyan kétségtelen tények állottak elő, amelyeket megváltoztatni, vagy lényegesen módositani az entente-nak, amely a háboruba láthatólag belefáradt, nem áll már módjában.
A világtörténet haladását, ahogyan a birodalmi kancellár legutóbbi beszédében mondotta, sem feltartóztatni, sem visszaállitani nem lehet és ebből a felfogásból kiindulva és egyáltalában nem törődve ellenfeleink fellengzős és elméleti értékü fejtegetéseivel, a békefeltételeket is konkrétabb alakban igyekezett ellenfeleink és a világ elé állitani.
Bethmann-Hollweg beszéde a konkrét békefeltételeknek részben való megjelölésével kétségkivül fordulópontot jelent a háboru történetében, mert ellenfeleink a ravasz szándékokat takaró általános frázisok mellett szintén kénytelenek lesznek a békefeltételekhez közelebb lépni. És ezzel az uj hadikölcsön a háborunak uj stádiumában kerül a nyilvánosság elé, abban a stádiumban, amidőn a már elért eredményeknek biztositásáról van szó addig, amig ellenfeleink elfogadják azt a békét, amely a mi zavartalan fejlődésünket és boldogulásunkat garantálja.
Ma sokkalta inkább áll a mi lakósságunkra az a követelés, hogy a háboru végéig szilárdan ki kell tartanunk a gazdasági küzdelemben, mint ennek előtte, ha nem akarjuk kockára tenni azt, amit legjobbjaink a vérük hullatásával vivtak ki a harcmezőn. A harcoló front mögött álló lakósságnak ez a kitartása és a készség az állam anyagi erejét a küzdelemben a lehetőség szerint fokozni, a tulajdonképpeni hivatása a háboruban és ezzel vesz részt az egész lakósság az ellenségeinkkel folytatott döntő küzdelemben.
Sokkalta sulyosabb, sőt meglehetősen viszontagságos helyzetekben e háboru folyamán a magyar nemzet, mint egy ember vett részt ebben a küzdelemben is. Mikor a harctéri sikerek gyérebbek voltak és a háboru kimenetele még nagyon kétségesnek látszott, a hadikölcsönök egészen meglepő, fényes eredménnyel zárultak és ékes bizonyságot tettek a nemzet határozottságáról, céltudatosságáról és akaraterejéről.
Ma a siker tényleg a kezünkben van és arról van szó, hogy azzal az állhatatossággal és kitartással biztositsuk ezt a sikert, mint a minővel azt magunknak kivivtuk.
