A háboru elején kibocsátott egyik kormányrendelet szerint a posta a háboru tartama alatt csak azokért a károkért nem szavatol, amelyek a háborus eseményekből származnak. A postaigazgatás kötelessége, hogy gondos vizsgálat alapján megállapitsa, vajjon az egyes csomagok elkallódása körül fennforognak-e oly okok, amelyek a posta szavatosságát kizárják.
Ujabban sürün érkeznek kereskedők és iparosok köréből oly természetü panaszok, hogy egyes postaigazgatóságok az elveszett csomagokért megtagadják a kártéritést azzal a megokolással, hogy a háboru tartama alatt csak abban az esetben adnak kártéritést, ha a megejtett vizsgálat a posta közegeinek hütlenségét állapitja meg.
Ez a felfogás és állásfoglalás merőben ellenkezik a fent hivatkozott rendelet intézkedéseivel és ezért többen felebbezéssel éltek a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter a felebbezéseknek nemcsak helyt adott és a postaigazgatóságokat kártéritésre kötelezte, de egyben utasitotta a postaigazgatóságokat arra, hogy hasonló esetekben a vonatkozó rendelet szelleme és intenciója szerint járjanak el.
A kereskedelemügyi miniszter 74840/V–1916. sz. alatt okt. 28-án ujabb rendeletet bocsátott ki, amelyben szükségesnek tartotta a posta szavatossága tekintetében felmerült kételyeket eloszlatni.
A rendelet szerint a posta szavatossága tekintetében az 1916. évi szept. 19-én 60.629 sz. alatt kelt rendelet 16.§-ában foglaltak fentartása mellett, a jelenlegi helyzetnek megfelelően és az osztrák és német postaigazgatóságokkal való megegyezés alapján a következők irányadók:
1. Az értéklevélért és csomagért való szavatolásra nézve ugy a belföld, mint az Ausztriával és Bosznia-Hercegovinával való forgalomban a nemzetközi értéklevél egyezmény, illetve a nemzetközi csomagszerződés határozatai lépnek hatályba a fentidézett 16. § 1. pontjában foglalt eltéréssel.
A kártéritésnek, ugymint eddig, mindenkor a valódi kár megállapitása szolgál alapul az értéknyilvánitás határán, illetve az értéknyilvánitás nélküli küldeményekre megállapitott maximális határokon belül.
2. Ugyancsak a nemzetközi értéklevél egyezmény, illetve a nemzetközi csomagszeződés határozatai érvényesek a Németországgal váltott értéklevelekért és csomagokért való szavatosságra nézve is.
Értéknyilvánitás nélkül feladott csomagért azonban a kártérités összege a csomag sulyának minden 500 grammja után nem lehet több, mint 3 K, illetve 3 márka. (500 grammnál kisebb sulyu csomag továbbra is 500 gramm sulyunak tekintendő; 500 grammon alul maradó sulyrész 500 grammnak számitandó).
A Németországgal való forgalomban a késedelmes szállitásra és kézbesitésre vonatkozó intézkedés mint külön határozat elesik.
