Tengeralatti hajók

Mi nem először irunk már tengeralattjáróról, amelyeknek rendeltetése egyedül és kizárólag a hadakozás. Sem kereskedelem, sem ipar, sem tudomány, vagy művészet céljait nem szolgálja, egyedül a hadászatét, melynek tudvalevőleg nincs teremtő célja. A hadviselés módjainak egyike sem olyan féltő gondossága a fegyverkező államoknak, mint a haditengerészet emez ága. Ez érthető is.

A földszinén haladó és müködő minden hadigépezet a kémek, az ellenség, szeme láttára, kézzel hozzáférhetősége mellett fejti ki müködését; a repülőgépek is látható tevékenységüek, a földalatti vasutak is ismert kötött vonalon mozognak, tehát bármikor megfoghatók. Egyedül a tengeralatti hajók azok, amelyeknek utja, vezériránya ismeretes ugyan, de egy olyan tömeg alatt, mint a tenger, látatlanul, mint a hal teszi meg romboló utját talán éppen akkor, amikor az ellenség a legnagyobb biztonságot sejti.

A hajók szerkezetéről már irtunk, most a gépház belsejének képét mutatjuk be. A háttérben a csavarhajtógép kettős szárnya látszik, előtte jobbra, balra egy-egy dinamo, az előtérben a nyomógépek ikervázai láthatók. Ez a gépház szerelés alatt van, s ha teljesen üzemkész, a két gépszárny között járópadló van lefektetve.

Egészen elöl van egy kezelőhid, amelyről a gépész az emeltyűket igazgatja. A gépház belsejébe csak defektus, vagy rendellenesség esetén megy be a gépész. A tengeri államok közül az orosz tengeri haderőnek van a legtöbb és a francia haderőnek a legjobb tengeralatti flottája. Minden hadiszolgálatnál százszorta nehezebb, veszedelmesebb a tengeralatti hajókon való szolgálat.