A melegitett tavak

Alapjában véve semmi csuda sincs abban, hogy csővezetékekkel nagy területet melegitenek, vagy ugyanolyan módon, ellenkező eredmény elérésére, hütenek s ezen a réven mesterséges jégpályát tartanak fönn. Ebben az esetben mesterséges meleggel fütenek egy tavat olyan célból, hogy a trópikus éghajlat gyönyörü virágát, a Victoria regiát, vagy a Victoria Cruziánát, s a különböző szinü Nympheákat a mi éghajlatunk alatt is lehessen termeszteni.

Azt kérdezhetné egyik-másik olvasónk, hogy micsoda gyakorlati értéke van annak, hogy óriási költséggel termesszenek egy virágot? Eltekintve attól, hogy a tudomány, amely a növényekkel foglalkozik nem nélkülözhet semmiféle növényt, s nem lenne sokkal olcsóbb, ha a tudósok oda utaznának, ahol a Victoria regia vadon tenyészik, van valami értéke az emberiségre nézve annak is, ha a szépérzékünk részesül gyönyörben.

Ezért a szép iránt érzett vágyódásért aránylag több áldozatot hozunk, mint az élet egyéb szükségleteiért. Ezért csinositjuk lakásunkat, vásárlunk szép szőnyegeket, képeket, disztárgyakat, szép, divatos ruhákat, pedig mindezt pótolhatná egy földbevájt fekvőhely, s testünk betakarása az időjárás változásainak megfelelően.

E kérdést nem boncolgatva tovább megállapithatjuk, hogy a forró égöv alatt termő csudálatos szépségü Victoria regia termesztése a mi éghajlati viszonyaink alatt csak mesterségesen fütött tavakban lehetséges. Az itt bemutatott képen a liegnitzi (németországi) ezer négyszögméter terjedelmü fütött tavat mutatjuk be.

A rendszer, ahogyan a tófütés történik az unalomig ismert. Van egy nagy kazánház, amely központilag tüzeli a kazán vizét, amelytől termelt gőz a csővezetékeken át a tó területe fölött lévő nem nagy tömegü vizet állandóan 23-24 Reaumur fok melegen tartja. A tó egyéb berendezése a következő:

A fenéken két réteg erős nemezpapiros van elhelyezve hőszigetelés céljából, valamint azért, hogy a fütőanyaggal takarékoskodni lehessen. E fölé omlós földanyagot helyeznek homokkal keverve, s egymástól egy méter távolságra apró kis halmokban öt-tiz liternyi galambtrágya van elhelyezve.

A tó beültetése a drága növényekkel junius elején történik, amely után a viz lassan ömlik el a tó fenekén. A melegités azonnal megkezdődik, hogy a kivánt hőfoku viz már a növények életének első óráiban is rendelkezésre álljon. A tő két részre van osztva, a képünkön emberalak vonalában.

E vonalon túl a tó vize nem melegedik föl 23 fokra, hanem lényegesen alacsonyabb temperaturája, mert a tó vizének ebben a részében nem ezeket a kényes victoria növényeket termesztik, hanem a nympheákat, amelyeknek nem szükséges ekkora meleg. Ha a víz hőfoka a nyár folyamán a nap melegétől érné el a kívánt magasságot, a fütést természetesen beszüntetik.

Az éjjeli hősülyedést azonban mindig a fütés ellensulyozza. A liegnitzi tóban termesztett Victoria regiák 1.8-2.0 méter átmérőjü husos leveleken teremnek. A Victoria cruziania nem olyan érzékeny, mint a regia, s sokkal ellentállóbb a hideggel szemben. A Victoria regiát 1800-ban fedezte föl Haenke német botanikus a Mamoré folyó kiöntéseiben Boliviában, s

Európába 1844-ben termesztették először az angliai kew-i bonatikus kertben, ahol ez évben tudták először nyilásra birni. Németországban 1851 junius 29-én nyilt először a Victoria regia, s azóta a világ minden botanikus kertjében diszlik a világ legszebb virága. Olyan országokban, ahol nincs zord tél, a virágok télen át is künn vannak a fütött tóban.

Nálunk például és Németországban télen át üvegházakban tartják őket. Budapesten a Szent Lukács-fürdő forró iszapos taván terem ilyen Victoria regia, de télen onnan is üvegházba kerül.