Mikor kézhezveszünk egy kézmosó szappant, amelyet akkor fejtünk ki a burkoló papirosból, ha véletlenül meg is forgatjuk s megnézzük első és hátsó felületét, nem csodálkozunk azon, hogy a felületen a cég nevet látjuk belenyomva. Ösztönszerűleg arra gondolunk, hogy ez semmi. 

A szappan puha, a gép amelynek a lapító a felületén van elhelyezve, a nyomó felület fémből kiöntve, csak rányomja a lapját a puha szappanra, s a benyomás kész, ez igy szárazon elmonda is igaz, s ilyen egyszerű is, de érdemes azért egy pillanatra megállani az ugynevezett prés-gépnél, mert ha ideirjuk, hogy ugyanaz a gép, amely a szappanba beletudja nyomni a cégjelzést, az acélba is bele tudja préselni a betűinket, mindjárt érdekesebb az eset. 

A présgépek, vagy németes, de még elterjedt névvel stanza-gépek alig egy évtizede vannak általános forgalomban. Nevezhetnők ülő gépeknek is, mert lényegében nem egyebek, mint egy-egy kalapács, amelynek fején kidomborított betűk, vagy jelek vannak, s ezt a kalapácsot erővel üti be a gépi erő a megjelölendő tárgyba, hogy a domboru felületek a tárgy anyagába belemélyednek s ott a domboru felületek tükörképét adják. 

Már most aszerint, amint a megjelölendő tárgy anyaga puhább, vagy keményebb, hajlékony, gyurékony vagy merev, domboru felületű kalapáccsal, vagy kivésett idomu kalapáccsal ütjük rá a bélyeget. Faanyagu tárgyakra például kétféle beütést lehet alkalmazni. Igen kemény felületre domboru fejű kalapács bemélyesztő idomokat üt, puhás fánál domboru nyomást is elérhetünk. Acélnál bemélyített formákat kapunk, ólom tárgyaknál ellenben domborított betűírás is elérhető. 

A láncáttétellel hajtott henger, amely olyan, mint a nyomdagépek rotációs hengere. Erre a hengerre helyezik rá a nyomó mintát, a stancát, több példányban rendesen négy darabot, amely természetesen egyforma szövegű. A henger hosszában még egy sor nyomó minta van, amely ugyancsak egyforma, de az előbbitől esetleg eltérő szövegű, vagy idomu. 

A henger forog, s forgásában az alul lévő felületre helyezett kész tárgyakat lenyomja, a stanca szöveget belenyomja a tárgyak felületébe. Az itt látható gép a puha anyagu tárgyak megjelölésére szolgál s a nyomás eredménye domboru. A keményebb fémtárgyak jelpréselése (stancirozása) függőleges síkban föl és lefelé mozgó tényleges kalapácsütésekkel történik.
 
A préseléshez nagy nyomóerő kell: a hengeres nyomó ereje alig több mint egy negyed, vagy egy hatod atmosferikus nyomásnál, míg a kalapácsszerűen nyomóprés ütő ereje a kétlégköri nyomásnak is megfelel. A forgalomban most millió számban láthatunk katonai sapkajelvényeket puhafémből, ezeket kalapácssorozatok verik ki. A stanza szóra elég jó magyar kifejezés még nincs, célszerű a „jelprés” szavat használni.