A francia uralom alatt álló Indokína, ahol a japáni csapatok repülőtereket és hadihajótámaszpontokat szállottak meg, ebben a háborúban egyszer már szerepelt. A Sziám, mai nevén Thai és a francia kormány között támadt feszült helyzetben harcokra került a sor és Indokína kénytelen volt a Mekong folyóig terjedő területeket Thainak átengedni.

Ezt a két területrészt térképünkön pontozással határoltuk körül. Indokína azonban a területátengedés után nem tudott sokáig zavartalanul maradni, mert a távol-keleti helyzet középpontjában, a nagyhatalmak érdekeinek ütközésében terül el. A Dél-kínai tenger partjain három nagyhatalom: Anglia, Japán és az Egyesült Államok birtokai terülnek el.

Az angol területek: Brit Malájföld, Szarawak és Észak-Borneo helyzetét Singapore, a világ legnagyobb hadikikötője védi, a dél felé terjeszkedő Japán Taiwan szigetétől kiindulva Kína délkeleti partjait és Hajnan szigetét szállotta meg. Amerika pedig a Fülöp-szigeteken lévő Manila hadikikötőjével őrködik a Csendet óceánnak ebben a részében.

Itt van azonkívül a gazdátlan gyarmat. Holland-India, amelyet mind a három nagyhatalom a másiktól félt. A Japán ellen harcoló Csangkaisek csapatainak utánpótlási vonala, a híres Burmai út ugyancsak Indokína közelében, a Rangoon-Mandalay-Ning-Jüan-vonalon vezet Csungkingba, Csangkaisek jelenlegi fővárosába.