Rendes körülmények között éppen a melegvérű állatok hordják magukban és magukon a baktériumok, élősdiek, mikróbák és bacillus milliárdjait; de Cohendy kisérletei bebizonyították, hogy az összes élősdi csirák teljes kikapcsolása és kiírtása egyáltalában semmi hátrányos hatással nincsen a melegvérű állatok rendes életfolyamára és hogy ennek folytán teljesen aszeptikus – vagyis fertőzéstől mentes – élet nagyon is lehetséges.

Hogy ezt az érdekes és következményeiben nagyon fontos problémát a tudománytól megkívánt teljes bizonyossággal megoldhassa, dr. Cohendy mindenek előtt egy nagy üvegkalitákát vagy retortát szerkesztett, melyet 120 Celsius-fokra hevített vízben fertőtlenített. Tudott dolog ugyanis, hogy a forrás pontjáig hevitett vizben minden bacillus elpusztul s ragályos időkben éppen ezért ajánlják az orvosok a forralt s aztán lehütött vizet a kutból vagy vizvezetékből merített ivóvíz helyett.

A retorta nyilásait aszeptikus vattával dugta be az orvos s ráadásul légmentesen csukott, ércből készült kamrákkal zárta el a külső világtól; sőt még a készülékbe bocsájtott légáramlást is előbb a legtökéletesebb módon sterilizálta, vagyis minden backteriumot, csirát előre kiölt belőle. Ebbe az ideálisan tiszta és fertőtlenített kalitkába három, külsőleg szintén fertőtlenített tyuktojást tett az orvos, amely tojásokból a csirke már kikelőben volt. Igy aztán, mikor a csirkék kibujtak, teljesen baktériummentes helyiségben pillantották meg a napvilágot s ugyancsak ebben a környezetben is fejlődnek tovább.

A levegő, mely körülvette őket, a homok, amelyben kapirgáltak, a víz, amelyből ittak, az eleség, amit enni kaptak, - mind-mind gondosan sterilizálva volt: s az apró csirkék vigan csipogtak mikróba-mentes üvegbörtönük falain belül. Egész csomó csirkét nevelt föl Cohendy orvos ilyen sajátos körülmények közt, s időnként megölt közülük néhányat, hogy megvizsgálja vérüket s egyéb szervezetüket: - vajjon van-e bennük bacillus és hogy fejlődésük megfelel-e az élet és természet törvényeinek?... És a kalitka szerkezete oly kitünő volt, hogy egyetlen csirke testében se födözött föl baktériumot a mikroszkóp.

Hogy pedig a szükséges összehasonlító élettani megfigyelések is megtehetők legyenek, Cohendy orvos ugy végezte megfigyeléseit, hogy ugyanazon kotlásból néhány csirkét a bakterium-mentes kalitkában, néhányat pedig szabadon nevelt föl, - tehát a rendes körülmények között, a mindennapi, természetes élet bakteriumtól fertőzött környezetében.

És az összehasonlító kisérletekből bebizonyosodott, hogy az ugyanegy kotlásból származott csirkék életereje, egészségi állapota, fejlődése teljesen azonos volt mind azoknál a csirkéknél, melyek a bakterium-mentes kalitkában növekedtek, mind pedig azoknál, melyek a sterilizáltan szabad természetben nőttek föl. Ezeket az összehasonlító kisérleteket teljes hat hétig folytatta a tudós professzor, - és pedig mindjárt az élet kezdetén, vagyis abban a legnehezebb időszakban, amikor a szervezet ellentálló képességét legkevesebbre becsülik a bakteriumok fertőző és pusztító hatásával szemben.

E szerencsés és döntő kisérletekből nyilvánvaló, hogy a mikróbáktól mentes élet nemcsak hogy lehetséges, hanem egyenesen meg is felel a fejlődés törvényeinek és hogy semmiképpen se állhat meg az a tétel, mely szerint az élethez, a fejlődéshez és az egészséghez bizonyos mikróbák jelenléte, sőt közremüködése egyenesen megkivántatik. Viszont azonban Cohendy tanár további kisérletei azt is igazolják, hogy a mikróbák hatása korántse oly végzetes és káros a szervezetre, mint azt általában hiszik és hogy szervezet ellentálló képessége, normális viszonyok között, játszva birkózik meg a bacilusok támadó rohamával.

A hat hét elteltével ugyanis a tudós professzor minden kalitkában nevelt csirkéjét kibocsátotta a brutális bacillusos életbe, - s az eredmény az lett, hogy a sterilizált csirkék könnyen viselték ezt a fiziológiai utmenetet, mely egyáltalában semmi látható módon nem ártott nekik. A bacillusok ugyan elárasztották a csirkék vérét, beleit és általában egész szervezetét, ebből azonban se a fejlődésükre, se az egészségi állapotokra semmiféle kár nem háromlott.

Ez az eredmény azért jelez nevezetes fordulópontot az embernek a bacillusokkal vívott küzdelemben, mert nyilvánvalóvá tesz két dolgot; az egyik az, hogy a bacillusoktól mentes életfolyamát lenne a fejlődés és az élet ideális állapota, - a másik pedig az, hogy voltaképpen nem maga a bacillus az, mely árt és megront. Ha ez így lenne, akkor a sterilizált csirkék már az első 24 órában elpusztultak volna, mivel éppen 24 óra alatt árasztották el a baciullusok teljesen a fertőzött életbe kibocsájtott csirkéket.

Mivel pedig ez nem történt meg, - megállapodást nyert a tudománynak az a másik tétele, hogy az emberi szervezet attól a méregtől sorvad és pusztul el, melyet a szervezetében hatolt bacillusok termelnek. Ha tehát ezt a mérget a megfelelő ellenméreggel közömbösíthetjük, akkor nincs többé mit félnünk a bacillusok miriádjaitól: - s ezeket az ellenmérgeket (a szérumokat) keresi, gyártja a modern orvostudomány, hogy a bacillus-betegségektől mentesítse velük az emberi szervezetet.