Seeliger fölvetése szerint egy új csillag (Nova) kozmikus ködökkel vagy portömegekkel való összeütközés folytán jön létre. Hagen S. J. páter, a vatikáni csillagvizsgáló igazgatója, tovább építi ezt a föltevést, 1 amennyiben közelebbről meghatározza a köd természetét s az összeütközés mikéntjét. Mindezt a Közlönyünkben már részletesen ismertetett 2 sötét kozmikus ködökön végzett vizsgálatai alapján kísérli meg s végeredményben az új csillag szabatos meghatározását is lehetővé teszi.

Hagen úgy véli, hogy amint egy üstökös a Nap közelében (pályájának periheliumában) gyakran hatalmas fényjelenséggé alakul, éppen úgy a sötét kozmikus ködök "világítókká" lesznek, mihelyest egy a Napként világító csillaghoz közelednek. Az ilyen természetű sötét kozmikus ködöket Hagen üstökösszerű ködök-nek nevezte el.

Mielőtt az új csillagok természetének megállapítására térne, mintegy alapul, a ?-Cephei változó csillagok szerkezetéről lebenti föl a fátyolt az "üstökösszerű ködök" bevezetésével. A kérdéses változó csillagok szerinte nem egyebet olyan összefüggő kettőscsillagrendszereknél, amelyeknek egyik összetevője egy Napunkra emlékeztető, de az üstökösszerű ködhöz viszonyítva (ez volna a másik összetevő) kis tömegű csillag.

A csillag erősen excentrikus pályán kering az üstökösszerű kozmikus köd körül s pályára periheliumában erősebb fényjelenséget mutat föl, mint az apheliumban. Mivel a ködhöz képest kicsiny csillag a fényjelenség előidézője, ez csak helyi jellegű marad.

Ezekután Hagen áttér az új csillagok osztályozására. Négy esetet különböztet meg. Közülök legtanulságosabb a 3., amikor a csillag behatol az üstökösszerű ködbe és pedig olyan sebességgel, amely éppen elegendő arra, hogy a köd által kifejtett ellenállást legyőzze s aztán egy a ködhöz viszonyítva hyperbolikus pályán mozogjon tovább.

Hagen szerint az új csillagoknál (az ú. n. Nova-jelenségnél) három állapotot kell megkülönböztetnünk:

1. A fényjelenség feltörése előtt a csillag nem egyéb egy igen kisfényű vagy egyáltalában meg nem határozható csillagocskánál, mely még távol van az üstökösszerű ködtől.

2. A csillagnak az üstökösszerű ködbe való behatolása után egy olyan óriásköddel van dolgunk, amelynek fénylő csillagmagja van. (Számos újcsillagnál megfigyelték már a ködburkot, mely a fénylő magot körülveszi.)

3. A csillag az üstökösszerű ködből való kilépése után ködburokkal veszi magát körül.

A 2. alatt leírt a tulajdonképpeni Nova-állapot s ezért az új csillag legújabb Hagen-féle meghatározása: "A Nova egy olyan üstökösszerű köd, mely időnkint egy fénylő csillaggal szoros szomszédságba vagy érintkezésbe kerül".

Olasz Péter S. J.