Dtum
Login with Facebookk
Zsebenciklopédia
Súgó
A cikkekben szereplő személyek és fogalmak betűrendes mutatója. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a rovat tartalmával nem szeretnénk egy lexikon vagy a Wikipedia részletességét megközelíteni, inkább az általános tájékoztató információkat közöljük. Az adattár folyamatosan bővül.
Rubinek Gyula

Rubinek Gyula 1865. szeptember 10-én született a barsmegyei Óhajon, felvidéki gazdacsaládból. Középiskoláit Érsekujváron és Nyitrán végezte, azután pedig a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett kitünő eredménnyel oklevelet. Radics báró 1886-ban a bácsmegyei Kúnbaján fekvő birtokára hívta meg intézőnek. Az 1901. év elején Baross Károly, a Borászati Lapok társszerkesztőjének hívta meg.

Ugyanebben az évben lépett Rubinek az OMGE kötelékébe is, amidőn az egyesület 1891. október 1-én megindította Köztelek című lapját, melynek élére Baross Károly főszerkesztő mellé Rubinek Gyulát választották meg társszerkesztőnek. A szerkesztői tollat 1894-ben már az OMGE ügyvezető-titkári állásával cserélte fel. Az 1896-ban tartott IV. országos gazdakongresszus határozatai folytán az OMGE külföldi tanulmányútra küldte Rubinek Gyulát.

A nyugati államok gazdasági és szövetkezeti szervezetének tanulmányozása alapján a vármegyei gazdasági egyesületek hazánk ezeréves fennállásának emlékére megalakították a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét, amelynek Rubinek lett a szövetségi titkára. A szövetség 1899-ben Szegeden rendezte az első országos mezőgazdasági kiállítást. A kiállítás rendezése körül elért sikerei eredményéül a király Rubinek Gyulát a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.

A hazai mezőgazdasági szeszfőzde-tulajdonosokat Rubinek országos szervezetbe tömörítette és ennek köszönhető, hogy a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete sikerrel vívta meg harcát a nagyipari gyárakkal szemben. Rubinek két izben tanulmányozta külföldön a biztosítási és szövetkezeti szervezeteket. A szegedi országos gazdakongresszus határozata folytán Rubinek kezdeményezésére alakult meg a Gazdák Biztosító Szövetkezete, amelynek Rubinek Gyula lett az igazgatja. 1901-ben az újaradi kerület országgyűlési képviselővé választotta és a parlamentben mezőgazdasági kérdésekben tartott beszédeivel tűnt fel.

Az agrárpolitika terén kifejtett sokoldalú munkásságának elismeréséül Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter Rubinek Gyulát bízta meg a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvényjavaslat elkészítésével.

1906. december elején foglalta el Rubinek Gyula az OMGE igazgatói székét. Élénk részt vett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a Hangya szövetkezet alakításában.

Az októberi forradalom idején hatalmas erővel küzdött az összeomlás ellen és amidőn a vörös ár lepte el az országot, Rubinek helyén maradt és igazi férfi módjára nézett szembe a következményekkel, bár tudta, hogy elfogatási parancsot adtak ki ellene. A Lenin-fiúk feldúlták lakását, majd börtönbe vetették és a kommunizmus idejét kis megszakítással fogházban töltötte.

A nemzeti felújulás idején, 1919. augusztus 29-én, Friedrich István felkérésére elvállalta a földmívelésügyi tárca vezetését és ezt a tárcát megtartotta Huszár Károly és Simonyi-Semadam Sándor kabinetjében is. Mint földmívelésügyi miniszter élére állott a kisgazda- és földmívestársadalomnak. Az egységes kisgazda- és földmívespárt alakulásában oroszlánrész illeti meg munkásságát. 1920. január 27 én Kecskemét első kerülete egyhangú lelkesedéssel bízta meg képviseletével.

Földmívelésügyi miniszterségéhez három nagy alkotás fűződik: a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvény, a Közgazdasági egyetem felállítása és a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló törvényjavaslat, amelyet nagyatádi Szabó Istvánnal hozott tető alá.

A Teleki-kormányban 1920. augusztus 16-án a földmívelésügyi tárcát a kereskedelemügyi tárcával cserélte fel. 1920. augusztus végén Teleki Pál miniszterelnök betegsége idején Horthy Miklós kormányzó a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával bízta meg. A kereskedelmi tárcától 1920. december 10-én vált meg. 1921 elején a kisgazda- és földmívespárt elnökévé választotta meg. Betegsége bekövetkeztéig igen tevékeny tagja volt a pártnak és különösen fontos szerep jutott osztályrészül Rubineknek az ingatlanváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalása során.

1921 őszén kiujult régi vesebaja és az őszt csekély kivétellel Balatonfüreden töltötte. Innen gyakran visszatért a fővárosba, ha a politikai életben szükség volt bölcs tanácsára. Horthy kormányzó előtt gyakran jelent meg kihallgatáson.

Mult év december óta állapota annyira rosszabodott, hogy a fővárosi Erzsébet-szanatóriumba helyezték el. Évek óta vesebaj kínozta s bajához az utóbbi időben véredényelmeszesedés járult. Karácsony táján mind súlyosabbá lett az állapota.

A közelmult napokban Rubinek Gyula szívműködése mindjobban elgyengült; Vízkereszt délutánján azután súlyos fordulat állott be: Rubinek Gyula hirtelen elveszítette öntudatát és azóta csupán rövid pillanatokra tért eszméletre. 7-én Nemes Antal dr. budai püspök, a család régi bizalmasa, feladta a nagybetegnek az utolsó kenetet. A szombati napot is önkívületben töltötte, a vasárnapra virradó éjszakán többször rohamai voltak, végre vasárnap, e hó 8-án reggel, csendesen elszenderült.

Rubinek Gyula 1894-ben vezette oltárhoz Lithvay Mátyás táblabíró és földbirtokos leányát: Margitot, akivel példaszerű, zavartalanul boldog életet élt s aki odaadó feláldozással ápolta élete utolsó percéig. Halálát hitvesén kívül három gyermeke: László, Boriska és Tibor siratja. Rubinek István nemzetgyűlési képviselő testvérbátyját veszítette el benne.

Rubineket az országos agrárinézmények a maguk halottjának tekintették.
Temetésének rendezését az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vette kezébe s a ravatalt is az egyesület Köztelek-utcai székházának dísztermében állították fel. Részvétnyilatkozattal özvegyét elsőnek kereste fel a kormányzó; ezt követte József főherceg, a nemzetgyűlés, valamint tisztelőinek serege. Kedden, e hó 10-én temették el az egész ország gyásza mellett.

(a Vasárnap c. hetilapban megjelent szöveg)

DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
 
Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal tal&aacu...
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent....
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó...
Blog
Horthy és Kádár Horthy Miklósról 1945 óta, Kádár Jánosról a rendszerváltás után, de főképp az elmúlt néhány évben számos dolgozat született, publicisztikai,...
Egy cikk margójára, azaz a hazudozás mesterfoka Született egykoron egy találó vicc a TASSZ, a szovjet távirati iroda jelentéséről: „Tegnapi jelentésünkbe...
Bűnösök vagyunk mi… …akár a többi nép. Ez igaz, de nem jogosít fel bennünket, magyarokat az elhallgatásra, a letagadásra, még akkor sem, ha Cseres...
F�rum
Nincs k�p
2018.11.20 - 05:10
Nincs k�p
2018.11.20 - 05:05
Nincs k�p
Nády Árpád
2018.03.26 - 21:46
Nincs k�p
tanerobacsi
2017.07.18 - 14:17
Nincs k�p
fülöp56
2017.02.24 - 10:38
Nincs k�p
Kiss Zoltán
2017.02.18 - 00:11
Nincs k�p
boldi
2017.02.15 - 20:48
Nincs k�p
boldi
2017.02.15 - 20:48
agraros1
2017.01.29 - 11:48
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
1946. október
47 %
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98