Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1909 | Január

Gonosztevők szigete

Szomoru valóság, hogy az emberek még embertársaikkal szemben is meg kell védelmezniök vagyonukat, sőt az életüket is. Hiába árasztotta szét áldásait a czivilizáczió, hiába hirdetik a vallások az emberszeretet magasztos elveit: gonoszlelkü emberek napról-napra megdöbbentő cselekedeteket követnek el embertársaik ellen.

 

Milyen nagy mértékben alázza meg az emberi méltóságot az emberek ellen való védekezés szükséges volta. Törvényekkel, rendőrséggel, börtönökkel, sőt halálbüntetéssel védekezik az ember a vagyonára és életére törő gonosztevőkkel szemben.

 

Hiszen némelyik ember valósággal olyan, mint a vadállat: ha a vágyait ki akarja elégíteni, megfeledkezik akkor emberszeretetről, vallásról, tisztességről s elköveti a legrettenetesebb bűnöket is. Az államnak tehát gondoskodnia kell arról, hogy megóvja a polgárokat saját embertársaik gonosz indulata ellen.

 

Minél kevésbbé czivilizált valamelyik állam, annál erősebbek ott a bűn megtorlásának módjai. A büntetések kegyetlenségével igyekeznek elrettenteni az embereket bűncselekedetektől. A kevéssé czivilizált emberek könnyebben hajlanak a bűnre, mint azok, a kiknek lelkét áthatották a művelődés eszméi.

 

A műveletlenség a legnagyobb átka az emberiségnek s a gonoszságok legnagyobb része ennek az átoknak az eredménye. Sajnos, még a legkegyetlenebb büntetések sem riasztják vissza a gonosztevőket a bűncselekményektől. Perzsiában például kivégzik nemcsak a gyilkosokat, hanem még a tolvajokat is. Mégsem használnak az elrettentő példák.

 

A tolvajnak, ha csak egy gyümölcsöt lopott is, levágják a büntető kezét. Mégis folyton akadnak ott tolvajok. Amerikában máglyára vetik, halálra korbácsolják, meglincselik a gonosztevő négereket, s mégis mindig akad ott gonosztevő néger. Egyébként a legczivilizáltabb államokban is szigoru büntetésekkel sujtják a bűnt s nincsenek-e mégis tele napról-napra az ujságok a bünösök krónikájával!


A büntetések különösen Oroszországban nagyon szigoruak. Hamarosan végeznek ott a bűnösökkel. A kivégzésen és a börtönben való sinlődésen kívül van ott a büntetésnek még egy másik rettenetes módja is: a számüzetés. Szibériának már a neve is megborzasztja az orosz embert. Még a halált is szivesebben választanák, mint a Szibériába való számüzetést. Örökre el van veszve, a kire rámérik ezt a büntetést. Idő előtt elpusztult az éghajlat mostohasága és a nehéz kényszermunka miatt.


A legnagyobb bünösöket mégsem Szibériába hanem Sachalin-szigetére küldte az orosz hatóság, a míg e szigetre be nem törtek a japánok. Japánhoz közel fekszik ez a magános sziget, a melynek egész lakossága az oda számüzött gonosztevőkből telt ki. Ettől a szigettől még jobban rettegtek a gonosztevők, mint a hirhedt Szibériától.


Egy utazó, a ki meglátogatta Sachalin-szigetét, érdekes részleteket mesél nekünk az oda számüzött gonosztevők életéről. Egyben fényképfelvételeket is készített utazása közben. Módunkban volt megszerezni ezeket a rendkívül érdekes fényképfelvételeket s e czikkünk keretében mutatjuk be sikerült reprodukcziójukat.


A puszta szigetre csak azok a gonosztevők kerültek, a kik valami rettenetes bűnt követtek el s arról tettek tanuságot, hogy teljesen méltatlanok az emberek között való tartózkodásra. Veszedelmes emberek ezek s nincs rá reménység, hogy megjavulhatnának és hasznos tagjaivá lehetnének az emberiségnek. El kellett őket távolítani az embertársaiktól, nehogy ujabb gonoszságokat követhessenek el.


A szigeten csak a hatóság emberei éltek a fegyenczeken kívül. Magukat a porkolábokat is kegyetlen természetű emberek közül válogatták ki. A szigeten azután még jobban eldurvultak ezek s képzelhető, hogy milyen szigoruan bántak az őrzésükre bízott gonosztevőkkel.


Mikor egy-egy rabszállítmány megérkezett a szigetre, a fegyveres porkolábok azonnal körülfogták a szerencsétleneket s ízelítőül szeges korbácsokkal verték véresre a hátukat utközben. Hadd tudják meg jó előre, hogy milyen sors várakozik rájuk a szigeten. Ezek a porkolábok valóságos állatok voltak s állatnak tekintették a kezükbe került gonosztevőket is.


Mikor a csapat megérkezett a börtönépület udvarára, mindegyik rabnak kijelölték a czelláját, a melyen a kemény fekvőhelyen kívül nem volt egyéb butor. A rabokra sulyos lánczot vertek a börtön kovácsai. A jobb kezüket a bal lábukhoz, a bal kezüket pedig a jobb lábukhoz lánczolták. Ilyen módon lehetetlenné vált számukra, hogy futással kísértsék meg a menekülést. Csak lassan mozoghattak és lépkedhettek a lánczok miatt.

 

Az egyik képünkön három veszedelmes gonosztevőt látunk. Megfigyelhető a képen, hogy mi módon vannak lánczolva. A középső rabtól megkérdezte az utazó, hogy mit követett el? Olyan megrögzött gonosztevő volt ez, hogy még ebben a rettenetes helyzetében is kedve támadt a tréfálkozásra.

- Én bizony – ugymond mosolyogva – ártatlanul szenvedek itt. Nem büntetést, hanem jutalmat érdemelnék a cselekedetemért. Hiszen jót cselekedtem; a mennyországba juttattam egy hosszuhaju ficzkót. Mindig oda vágyott, én tehát segítettem a baján.


Azt akarta ezzel mondani, hogy meggyilkolt egy orosz papot. A balfelől álló gonosztevő apagyilkosság miatt került a szigetre, a jobbfelől álló pedig a testvéreit ölte meg, hogy rá maradjon az apjának minden vagyona.


Másik képünkön szintén egy meglánczolt rabot látunk, a mint a targonczájával éppen munkára indul. Ez az ember tüzértiszt volt az orosz hadseregben. Az esküvő után való napon meggyilkolta a fiatal feleségét, hogy megszökhessék a hozományával és együtt élhessen a szeretőjével. Szökése előtt azonban letartóztatták, majd Sachalin-szigetére küldték. A mikor ez a fénykép készült, már tizennyolcz esztendőt töltött a szigeten a gonosztevő.


Néha egy-egy nő is került a szigetre a rabok közé. Csak azokat a nőket küldték ide, a kik valami nagy gonosztettek követtek el. Ilyen volt az a nő is, a kit az egyik képünkön mutatunk be. E rabnő, a kire éppen ráverték a lánczot a kovácsok, ötször ment férjhez s mind az öt férjét meggyilkolta, hogy hozzájuthasson a vagyonukhoz. Hátul a porkolábok állnak. Várakoznak rá, hogy bevigyék a czellájába.


A raboknak már reggel három órakor talpon kell lenniök, hogy hozzáfogjanak a munkájukhoz. Földmunkát végeztek késő estig s ha valamelyik nem serénykedett eléggé, a porkolábok azonnal ott teremtek mögötte és véresre verték a szeges korbácsukkal. Minden legkisebb engedetlenségért keservesen meg kellett lakolniok a szerencsétleneknek.

 

A büntetés legborzasztóbb módja a deresen való megkorbácsolás volt. Az egyik képünkön bemutatjuk az a fapadot,a melyikre az engedetlen rabokat ráfektették, hogy megkorbácsolják. A fapadon rajta fekszik a négyágu bőrkorbács. A pad előtt, kunyhójának ajtajában az egyik porkoláb áll.


A rabok naponta csak kétszer kaptak eledelt: levesféle kotyvalékot, egy kis hust és egy darab fekete kenyeret. Érdekes, hogy nem a kényszermunka és nem a börtönben való sínylődés okozott nekik legnagyobb szenvedést, hanem a dohány és az alkohol hiánya. Az életüket odaadták volna egy kis pálinkáért vagy egy pipa dohányért.

 

Megtörtént már, hogy az egyik fegyencznek egy kivájt botban pálinkát csempészett be a czellájába az egyik látogatója. Mikor megtudta ezt a czellában levő másik fegyencz, megrohanta és agyonütötte a társát, hogy ő ihassa meg a pálinkát. Annyira vágyott már a pálinkára, hogy az életét is feláldozta érte. Tudta, hogy a gyilkosság miatt ki fogják végezni, mégis elkövette a bűnt azért a kis pálinkáért.


A jó magaviseletű fegyenczekről idő multán levették a lánczot és megengedték nekik, hogy a szigeten a maga kunyhócskájában lakhassék. A szigetről azonban nem volt szabad távoznia. Az egyik képünkön egy ilyen fegyenczet látunk a kunyhója előtt. Mellette áll a leánya, a ki önként együtt élt vele a számüzetésben. Rablógyilkosságért került a szigetre ez a fegyencz.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Megláncol rab, amint a targoncájával munkába indul Három veszedelmes gonosztevő Fapad, emelyre az engedetlen rabokat ráfektetik. Mögötte egy porkoláb áll A rabnő, akire ráverik a láncot, ötször ment férjhez Jó magaviseletű fegyenc, mellette a lánya
HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Hajó Sándor vígjátéka Hajó Sándor vígjátéka
„Fiúk és lányok”. Hajó Sándor vígjátéka, többféle okból...
Fuchs Jenő sorozatos veresége a válogatóversenyen Fuchs Jenő sorozatos veresége a válogatóversenyen
Pont húsz esztendővel ezelőtt történt, hogy dr. Fuchs Jenőt, a...
Walko külügyminiszter vasárnap Rómába, Genfbe és Párisba utazott Walko külügyminiszter vasárnap Rómába, Genfbe és Párisba...
A miniszter utazásának célja, hogy a dunai államokkal kapcsolatban...
A Nobel-díjas Lénárd professzor A Nobel-díjas Lénárd professzor
Szent-Györgyi Albert professzor neve ma ismeretes minden...
Ascher Oszkár - Jegyzetek a szavalásról Ascher Oszkár - Jegyzetek a szavalásról
Előadások, viták alkalmával, mikor az élőszó melege is a meggyőzés...
Divatbeszélgetés Bajor Gizivel Divatbeszélgetés Bajor Gizivel
Divatról beszélgettünk Bajor Gizivel, aki néhány nappal ezelőtt...
Hiányzik a magyar népből a közgazdasági kérdések iránt való érdeklődés Hiányzik a magyar népből a közgazdasági kérdések iránt való...
Az hittük eddig, hogy mi vagyunk csak abban a véleményben, hogy a...
Diadalmas offenzivánk az olasz fronton Diadalmas offenzivánk az olasz fronton
Tegnap éjszaka érkezett az olasz jelentés az olasz fronton megkezdett...
Az arany polgár Az arany polgár
Lovik Károlyt nyilván a Leányvári boszorkány czímű regényének sikere...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98