Dtum
Login with Facebookk
1901 | Július

Újra támad a pestis?

Az európai államok közegészségügyi intézményeit esetleg egy nagy veszedelem fogja próbára tenni: a pestis, ez a rettentő betegség, mely még a koleránál is pusztitóbb, s mely régibb korszakokban világrészünk lakosságának nagy részét ismételve elpusztitotta. A nyolczvanas évek elején Oroszország felől készült betörni Európába s a Volga melletti Vetljanka környékén pusztitott.

 

Akkor szerencsére sikerült a fertőzött vidék szigoru elzárásával távol tartani. De azóta is többször mutatkozott egyes kikötővárosokban, de mindig sikerült hamar elnyomni. Több év óta erősen dühöng Kelet-Indiában s innét az angol katonaság behurczolta Dél-Afrikába. Elterjedt továbbá Khinába, Dél-Amerikába, sőt Ausztráliába is.

 

A jelenkor nagy közlekedési fejlettsége úgy látszik előmozditja e betegség terjedését is. Marseille kikötőjében egy Indiából érkező hajón több pestis-eset fordult elő a fűtőszemélyzet közt. Bennünket közelebbről érdekel, hogy a pestis úgy látszik állandóbban üti fel tanyáját keleti szomszédságunkban, Konstantinápolyban. Czélszerű rendeletekben most már nincs ugyan hiány Konstantinápolyban, de hogy ezek végrehajtása milyen lesz, az más kérdés. Főfontosságú, hogy kormányunk megtegye a kellő intézkedéseket a betegség behurczolása ellen.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Pestis
Lóczy István

A középkorban nagy tisztelet övezte Szent Rókust, aki a 14. század elején eredményesen gyógyította a pestises betegeket Itáliában, és ő maga is felgyógyult a betegségből.

 

Noha az egyház hivatalosan nem avatta szentté, a pestis elleni küzdelemben ilyen sikereket senki más nem tudott felmutatni, aminek alapján az emberek szentként kezdték tisztelni, és a pestisjárványok alkalmával őt hívták segítségül, őhozzá fohászkodtak, kórházakat és betegápoló intézeteket alapítottak és neveztek el róla.

 

Ezzel együtt a 14. században a pestisnél volt a labda: egyes számítások szerint Európa minden második lakóját megölte. Az egyik legpusztítóbb járvány, 1348-ban, Egon Friedell szerint az újkorhoz vezető folyamatokat indította el, és ez alkotja Boccaccio Dekameronjának hátterét is.

A közegészségügyi állapotok javulásával és a gyógyító intézetek szaporodásával, az orvostudomány fejlődésével azonban a pestis kezdett ritkábban feltűnni Európában, igaz, olyankor általában hozta régi formáját. A Magyarországon is sokfelé megtalálható pestisoszlopok tanúskodnak arról, hogy a 18. században még bárki, bárhol fenyegetve érezte magát a pestistől, és különös szerencsének érezte (helyesen), ha maga a járvány megkímélte.

A 19. században aztán a pestis már hosszabb időkre is eltünedezett Európából. Maradtak veszélyeztetettebb helyek, élükön a kikötőkkel, az 1900 táján a magyar újságokban felbukkanó híradások is Hamburgról, Nápolyról tudósítanak, amikor az esetleges megbetegedésekről beszámolnak. Magyarországon egyébként 1828-ban jegyezték fel az utolsó pestises beteget.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98