Dtum
Login with Facebookk
1911 | November

Az értelmi fok mérőszáma

A legutóbbi londoni angol-japán kiállitáson élénk feltünést keltett egy müszer, a melylyel az azt bemutató tudós tanár akárkinek az értelmi fokát meg tudta állapítani. Eddig is, minden müszer nélkül meg tudták a tanárok, tanitók állapitani a tanitványaikról, hogy az előadott tárgyak felfogásában milyen gyorsaságot mutattak. Igy is osztályozták őket. Gyors felfogásu, de gyorsan felejtő, gyors felfogásu, de a megkapott értelmet nem felejti el, lassu felfogásu, de a képzeteket jól megtartó, végül lassu észjárásu és könnyen feledékeny tanitvány.

John Gray, a londoni antropologiai tudós társaság igazgatója, a gép szerkesztésénél ezekből a tapasztalatokból indult ki. Azt tartotta szem előtt, hogy az ember agyveleje s ennek müködése ugy van alkotva, hogy ha valamely tárgy vagy dolog érzékeink által az agyba jut, az ott bizonyos képet ad. Igy tehát, ha megszagolunk egy ibolyát, a nélkül hogy látnánk, tudjuk, hogy az egy virág, lelki szemeinkkel látjuk az alakját, a szinét is. Avagy forditva, ha látunk egy ibolyát, tudjuk róla, hogy az virág, megismerjük az alakját s a nélkül, hogy megszagolnánk, az illatáról is van fogalmunk.

Ugyanigy van a hallás, az izlés és a tapintási szerveinkkel is, valamennyi érzékünk által észrevett dolog az agyunkban lerajzolja annak a tárgynak a képét. Most csak azt kellene tudni, hogy milyen gyorsan rajzolódik le ez a kép? Az bizonyos, hogy egy uj tárgyról alkotott agykép, a meglévőt elhomályositja, teljesen el is felejteti. Ezt különben legjobban megfigyelhetjük kis gyermekeknél. Ha mutatunk nekik egy csörgőt, el akarják kapni, ha nem adjuk oda, sirnak érte, ha most egy teljesen más dolgot tartunk eléjük, azonnal elfelejtik, hogy mit láttak az imént, nem sirnak többé, s az uj tárgy után nyulnak. Igy ezzel is bizonyitani lehet azt, hogy képzetek egymást kergetik, egyik a másikat elnyomja, esetleg teljesen elhomályositja.

A gép erre az elmélete van alapitva. Egy vizszintes tengelyre fel van szerelve egy forgó tükör, a mely egy elsötétitett szekrényben színes ablaküvegek közé van helyezve és egyetlen karmozdulattal forgatható. A sebesség mérésére a közismert forgó sebességmérő korong szolgál. Ezenkivül van, a mint az a képünkön is látható, a szemlélőcsőtől balra 45 fok alatt elhelyezve fehér papirosból készült ernyő, amely a villamos lámpa fényét a színes üvegablakokon keresztül, a forgó tükörre vetiti. A forgatás által ezek a színes fénysugarak, a személőcsövön kersztül, a készülék előtt ülő egyén szeméhez jutnak. A mint az egyik fénysugár áthatolt s annak képe megjelenik a szemlélő szemében, a tükör forgása nem szünik meg, hanem forog tovább, uj szinek jelennek meg a szemben, uj képzetek keletkeznek az agyban.

A képzetek megjelenésének gyorsaságához a forgássebességmérés mellett nem kell mást tudni, mint a tükör fordulatszámát, a melyet ez abban a pillanatban végez, mig a kisérleti személy előtt a szinkép egy folytonos kép képzetét adja. Bizonyos, hogy ez a fordulatszám minden embernél más és más. John Gray ebből a megfigyelésből egy táblázatot készitett, s igen sok esetben egészen pontosan meg tudta mondani azt az értelmi fokot – a nélkül, hogy látta, vagy beszélt volna a kisérleti egyénnel – a melylyel az az egyén birt.

Táblázatának összeállitásában szerepel egy átlag. Ez az átlag a táblázat közepén van. A megfigyelt emberek ez átlagon alul vagy felül vannak, a szerint, a mint gyorsabban szerzik meg a mutatott képzetet vagy lassabban. A közép tehát azt a képzetet mutatja, a melylyel a normális átlagember bir. A közönséges, egészséges észjárásu emberek vonala ez. A képzet megmaradásideje a közép alá esik, a képzetek gyorsabban távoznak el s gyorsabban adnak helyet az uj ideáknak.

A középen aluli első skálavonal olyan embereket jellemez, a kiknek igen élénk gondolatviláguk van, ezenkivül nagy lélekjelenléttel birnak, a középen felüli első vonal ellenben olyan emberek tömegére jellemző, a kiknek kimagasló tulajdonságuk az elvont dolgok iránti érzék s bár a képzeteket lassabban nyerik, de annál tovább tartják meg.

Ebben a két határos vonalban keresendők a zsenik, a talentumok. A szellemi nagyság ugyanis kétféle módon nyilatkozik meg: vagy abban, hogy gyorsan fogja föl az eléje táruló képzeteket, vagy a képzetekben a legváltozatosabb formát találja meg. Ezen egyének hibái itt is számottévők, de ez a további fokokon föl és le is természetesen nagyobbodik.

Két fokkal lejjebb a skálán olyan egyéneket találunk, a kik nem tudják gondolataikat egy bizonyos ideig összpontositani valamely tárgyra. Felületes, czinikus, könnyelmű emberek. Két fokkal a skála fölött éppen az ellentétes tulajdonságu embereket találjuk. A legfelső fokon állanak az agybomlott, az őrült emberek, a kik uj képzetek nyerésére teljesen képtelenek. Az alsó rész legutolsó fokán pedig azok állanak, a kiknek agyában semmi képzet sincs, az uj képzet pedig csak addig a pillanatig él, a mig megjelenik.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98