Kevés olyan mozzanat van ebben a világháboruban, amely jelentőség dolgában előkelőbb helyet foglalhatna el, mint az akna. E háboru folyamán száz és száz ellenséges hajó futott a németek által elhelyezett aknákra, s egyetlenegy sem kerülte el a biztos pusztulást.

Éppen ugy, ahogyan a tengeri aknákat akként helyezik el, hogy vagy az ütődésre robbannak föl, vagy pedig villamos áram utján vezetik azokat robbanáshoz, ha az ellenséges hajó éppen fölötte halad el, a szárazföldi aknákat is kétféle módon alkalmazzák: Vagy ugy, hogy a megvédendő területet minden egyes hozzáférés lehetőségén állandó, érintkezésre robbanó aknával szerelünk föl, vagy pedig ugy, hogy az aknákat elhelyezzük ugyan, de elektromos áramunk segélyével csak akkor robbantjuk föl, ha megfigyelőink jelentése szerint ellenség halad keresztül fölötte.

Várterületek külső védelmi vonalain, drótsövények mögött, általában az erődök felé vezető utlehetőségeken, az uttest alatt, észrevétlenül fekszenek az aknák. Az ellenség elfoglalva valemely legkülsőbb védelmi vonalat, átvágta a legelső drótsövény akadályt, azt hiszi, hogy az előtte fekvő látszólag szabad területen, most már csak a következő erőd fegyvertüze ellen kell védekeznie. Pedig ekkor kerülnek alkalmazásra a szárazföldi aknák, amelyek ott és akkor robbannak föl, amikor az ellenség nem is várja, ahonnan nem reméli.

Igy volt ez a mi Przemysi várunk legelső ostrománál, amikor az oroszok borzalmas veszteséget szenvedtek az ugynevezett aknamezőn. Utakat, amelyeket nem lehet erődökkel megvédelni ugy tesznek az ellenség számára hasznavehetetlenné, hogy a hidakat aknázzák alá. A híd tartójának megterhelése lenyomja az aknafődöt, s ez hozza robbanásba az aknát. Igen természetes, hogy az aknák robbantását az elektromosság segélyével ugy lehet irányitani, hogy akkor, mikor a magunk csapatai mennek át az aknával védett területen, az aknasorok érzéketlenek.

Ezeken az aknákon kívül ujabban olyan szárazföldi aknáink is vannak, amelyeket valamely alkalmas hajitószerkezetből kisebb távolságra az előtörő ellenség elé dobnak. Ezek a földet érve fölrobbannak, s az oroszok tudják, hogy milyen borzalmas hatásuak. A szárazföldi akna ugyanaz az összetételü, mint a tengeri akna. A teteje, az érintkezési felülete azonban a helyzet szerint más és más.

Van csucsokban, lapokban, gömbben végződő aknafej is. Az árkász csapatok külön aknavetés, aknaelhelyezés, aknaszedés tudományára is be vannak oktatva. Veszedelmes fegyver avatatlan kézben, de veszedelmes avatott kezekben az ellenségre is.