Dtum
Login with Facebookk
1922 | Augusztus

Jean Chirstophe Budapesten

A német embert egy Berlinben élő festőbarátom utasította hozzám, de csak akkor jelentkezett mikor husszonnégyórás kódorgás után még mindig nem tudta, hogy hol fogja álomra hajtani a fejét. Panaszos hangon adta elő, hogy a pesti hotel-portás német utasnak még a márka fénykorában sem szívesen adott szobát; mert tudta, hogy nem hajlandó a balkánian abnormis borravaló-igényeket kielégíteni.

 

Miután ódon, de elpusztíthatatlan bőröndjét biztonságba helyezte a szobám sarkában, megmosakodott, aztán felkért, hogy csináljak neki egy jó estét és vezessem be azokba a speciális gyönyörökbe, melyekről Budapest még ma is változatlanul híres Középeurópában. Nem mondhatom, hogy a kérésnek nagy lelkesedéssel tettem eleget, főként azért nem, mert bizonyosra vettem, hogy a derék germán felfokozott várakozásaival szemben csak hiánytalan értékű örömöket tudok nyujtani.


Az Abbazia-kávéház előtti sarkon beültünk egy konflisba és vágtatva eliramodtunk a város felé. Mikor az egyik legismertebb mulatóhely kapuja előtt megállapodtunk, a német természetesen azonnal előhúzta a tárcáját, azzal a szándékkal, hogy a kocsi díját ő fizeti. A konflis taxamétere egy korona kilencven fillért mutatott és a német megkérdezte tőlem, hogy az óralapon feltüntetett összeg hányszorosát kell fizetni.

 

Mikor megmondtam, hogy a taxát nemrégiben emelték fel hatvanszorosra, kivett a zsebéből 120 koronát és biztos mozdulattal átadta a kocsisnak. A kocsis a következő pillanatban fölemelkedett a bakról és a közismert pesti flakkeres-frazeologia legpregnánsabb kifejezéseivel hozta nyilvánosságra azokat az érzéseket, melyeket a némettel szemben táplál. Hogy a további botránynak elejét vegyem, suttyomban egy százkoronást nyomtam a kocsis markába, mire goromboskodása néhány oktávval alább szállott. Ez azonban már nem akadályozhatta meg, hogy a kapuban álló mulatóportás tudomást ne szerezzen az incidensről és törvényszerüen tudomására ne juttassa a smucig vendégek érkezését mindazoknak a közegeknek, akikkel mai élvezeteink során elkerülhetetlenül szükségessé válik az érintkezés.

 

A portástól megtudta a jegyszedő és természetesen olyan asztalhoz helyezett el bennünket, ahonnan csak a mennyezetre festett rosszul öltözött nimfákra nyílik a szabad kilátás. A jegyszedő elmondta a kapubeli jelenetet a főurnak és a főur, aki a páholyok parancsnoki hídján ugy sétált, mint egy Cunard-hajó kapitánya, kiadta a rendeletet, hogy a német embert és társát az őket megillető módon kell kezelni.


Pontosan a tizenharmadik számnál, melyet az isteni hastáncosnő feledhetetlen produkciója töltött ki, végre megjelentek a pincér lebegő tenyerén azok a kaszinó-tojások, melyeket a nyitánynál rendeltünk meg. A kaszinó-tojás és a ramstek között körülbelül annyi idő telt el, hogy a sok filozófiával megáldott német rendszerben megtehette mindazokat a megjegyzéseket melyeket jóvoltamból és közreműködésemmel rövid két és fél óra alatt a budapesti gyönyörökre vonatkozóan leszűrt.
- Kezdjük a kocsinál, - mondta a német kissé professzoros komolysággal és rendszerességgel - Önöknél most emelték fel a konflis árát az alaptaksa hatvanszorosára. A hatóság megtette a magáét a koraissel szemben és az utassal szemben is és ha a kocsis a kötelező rendeletet nem tartja be, annak nem a hatóság, sőt még csak nem is a koris az oka, önöknek az a legnagyobb hibájuk, hogy minden egyébre szervezkednek, csak éppen a legközvetlenebb érdekeik védelmére nem.

 

Ha Budapesten nem volnának olyan parvenük, akiknek minden pillanatban szükségük van arra, hogy saját maguk előtt is igazolják uri mivoltukat, akkor egész bizonyosan meg tudnák alakítani a kocsisok, pincérek és borbélyok terrorja ellen védelmező polgárok egyesületét.

 

Nálunk, Németországban, senki sem azzal méri és igazolja a tekintélyét és az uriságát hogy mennyi pénzt ad ki haszontalanul, mennyi pénzt ad ki fölöslegesen, hanem mindenért, amit megvesz, amit szórakozik, amit élvez, megfizeti a becsületes ellenértéket.

 

Egy pesti élet tönkremegy az adminisztrációs költéseken anélkül, hogy ebből egyéb haszna lenne, minthogy a pincér neki köszön leghangosabban a kávéházban, vagy ha nagyon meg akarja tisztelni, akkor a nevét is beleszövi a köszönésbe. Olvastam valamilyen könyvben, hogy önöknél még ma is szokásban van, hogy a paraszt, mielőtt iszik a kulacsból, vagy a pohárból, italáldozatként kilöttyent belőle a földre. Ugy látszik, hogy a kultur-magyar ezt az, italáldozatot pénzzel váltja meg. Mi már kinőttünk ezekből a háború előtti babonákból és nálunk nem is borravalókból, hanem a munkájukból élnek meg a kocsisok, pincérek és borbélyok.


Német barátom körülnézett a teremben és alaposan szemügyre vette a pesti duhajokat, akik magukat ugratva, makacsul jókedvet mímelve, lepték el hölgyeikkel a termet.


- Az én impresszióm - mondta a német - az, hogy itt tulajdonképpen egy nagy hazugság folyik mámor és szerelem és mondalassék cimén. Az imént megfigyeltem néhány urat és konstatáltam, hogy a koccintáshoz még csak van kedvük, de minél inkább közeledik a pohár a szájukhoz, annál inkább elfanyarodik az arcuk.

 

Azt hiszem, hogy ezeknek az uraknak a nyolcvan százaléka nem szereti a szeszes italokat de mert a nagyvilági éjszakai életnek megvannak a maga ceremóniái és a maga kegyszerei, ezek az urak kényszeredetten bár és önmagukat tragikomikusan feltüntetve, isszák az ínyük számára szinte elviselhetetlen bort és pálinkát is imádják ezeket a nőket, akikhez semmi közük, akik még az izlésüknek sem felelnek meg, akiket a főpincér szuggerált be nekik, élvezik, mert Pesten ez noblesse oblige, ezeket a világosszőke hajakat pesti rouge-val kicserzett ajakböröket rossz parfümöket elfuserált toiletteket, a kis cselédet aki ugy kezdte meg karrierjét, hogy a kartonruha mellé egyszer egy pár szép cipőt vett és azontúl nem hagyta békében az ambíciója, hogy szép ruhát is szerezzen hozzá. Ezek az emberek nyertek százezer koronát a tőzsdén és most feltétlenül tul akarnak adni rajta, mert számukra csak azért érdemes százezer koronát nyerni, hogy a pesti mondainség exkluzívnak látszó bűvkörén rést törhessenek vele.


Őszintén; megvallom, a legmélyebb csodálkozással s elismeréssel hallgattam végig a német éleslátó előadását, mely a legalaposabban találta fején azt a szöget, mely még a pesti selyem- és pénzeszsákból is kibuvik. Hallatlanul igaza van ennek a németnek, itt minden magántisztviselő annyi pénzt költ reprezentációs költségekre, mint más országban egy miniszter. Elhatároztam, hogy mozgalmat indítok a kocsis és pincérterror ellen védekező polgárok egyesületének megalakitása érdekében. Minthogy a németnek elég volt a pesti gyönyörökből, hivtam a fizetőt és kifizettük háromezer koronás számlánkat. A német öt koronát adott a főpincérnek, ötöt az ételhordónak és hármat az italosnak.


- Látja, így kell velük elbánni – és a ruhatár felé sietett, hogy kiváltsa kalapjainkat és kabátjainkat. – Én lelkesedéssel ballagta, utána és már majdnem az ajtóhoz értem, amikor szembe találtam magamat a főpincér megvető, vesémet átjáró pillantásával. Hipnotizáltan a tárcámhoz kaptam és szinte rémültem kirántottam, belőle százötven koronát.
- - Itt van kérem és adjon ötven-ötvenet a többieknek is!


Ezt az incidenst azonban mélyen elhallgattam a német elől, aki hazafelé menet még mindig abban a hiszemben fejtegette egyedül elfogadható álláspontját, hogy én vagyok az az apostol, aki az ő igéinek szektát szervezek Budapesten.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Filléres reformok! Filléres reformok!
Soha ilyen szerény, halkszavú költségvetési vitát nem látott a...
Walt Whitman költeményeiből Walt Whitman költeményeiből
A hullaháznál, a város végén, Az utca zaját mögöttem hagyva tunyán,...
Kínzókamra, ahol életünkre vigyáznak,. próba alá vett vasúti alkatrészek Kínzókamra, ahol életünkre vigyáznak,. próba alá vett vasúti...
Nem érti, persze. Nos, megnyugtatásul elmagyarázom magának, miért nem...
A világ legnagyobb harangja A világ legnagyobb harangja
A világ legnagyobb harangja harangöntés művészetének csodálatos...
Robbanás a wöllersdorfi lőszergyárban Robbanás a wöllersdorfi lőszergyárban
Márczius 16-án a wöllersdorfi császári és királyi lőszergyárban...
A vitorlázó repülés fizikai alapfogalmai, a gép merülő sebessége A vitorlázó repülés fizikai alapfogalmai, a gép merülő...
Vizsgáljuk most már a ferde irányban emelkedő légáramlatban...
Az állategészségügyi törvény módositása Az állategészségügyi törvény módositása
Az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. törvényczikk egyes...
Részvénytársasági hírek Részvénytársasági hírek
A fővárosi közlekedési bizottság legutóbb tartott ülésén foglalkozott...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98