"Mint ahogy az olvasók már bizonyosan felfedezték, a politikai természetű hírekre részben a bulvár-rovatban lehet rábukkanni. Csak a legutóbbi időkből: a Patyomkin-páncélos matrózainak sorsa, a szerb királygyilkos tisztek töretlen pályafutása, zavargások Kínában, orosz anarchisták, merénylet Roosevelt ellen… Mi a magyarázata ezeknek a megállíthatatlan hatásköri túllépéseknek, amelyeket NB. szerkesztő kollégám a politika-rovat ellen elkövet?...Tekintsünk most el attól a lehetőségtől, hogy NB. szerkesztő kollégám rövid jellemrajzának elkészítésével kíséreljük meg a kérdés megválaszolását...innentől már nem is álmodunk se rosszat, se jót, hanem csak idegesen üldögélünk az ágyunk szélén"

Igen kedves NNB. (nagyon nagyra becsült) kolléga!

Természetesen megértem a lelkiállapotodat és nem szeretném, hogy az ágyon kucorogj magzatpózban, ezért meg kell, hogy öljelek. Nyugtalanságod ugyanis csak ebben az esetben fog elmúlni.

Túl szigorú vagy hozzám! Ne vedd el tőlem azt az örömöt, hogy csupán azért, mert ismert emberek követnek el sorsdöntő ökörségeket az kizárja azt, hogy én is közölhessem őket. Ha felrobbantanak valakit, és úgy kell összegereblyézni, az engem is rendkívül érdekel, ráadásul mindig kitérek a szaftos részletekre is.  Ennek ellenére soha nem maradhat el, hogy tisztességesen be ne jelöljem kapcsolódó anyagnak a politikát (amely természetesen tökéletesen mellékes a bulvárhoz képest).

Válogatásom során sokszor inkább a stílus az, amely arra ingerel, hogy egy-egy eseményt a bulvárba soroljak, mint maga a valós történet. Erre egyébként igen gazdag példatárral rendelkezünk, ha egy pillantást vetünk a mai sajtókínálatra. Vegyük csak a Blikk példáját, amely a napi hírekkel, napi politikával is foglalkozik, de  sajátos stílusban, amely miatt ezt az újságot inkább a bulvárba soroljuk, mint a komolyabb politikai lapok közé. A hírek ugyanazok, de a tálalás és a közeg nem (telerakom gyönyörű képekkel).

Ezeket  a híreket, amelyek oly nagy szenzációt keltettek, a korabeli sajtó sem sorolta egyértelműen a politikai hírek közé, hiszen legtöbbjét az Egyről-másról rovatban lehetett megtalálni.

Ennek ellenére a politikai rovat olvasóközönsége továbbra is a politikai rovatnál fog maradni, mert azt a stílust részesíti előnyben. (Minő fájdalom!!!)

Egy komoly politikai rovat amúgy is rövid és összegző. Az internetes oldalon csak akkor nézik el a bő lére eresztett írásokat, ha az olyan szórakoztató és eredeti, mint a Dallas volt a tv-ben.

Végezetül megígérhetem, ha javulni fog a differenciáló képességem - aminek ennyi évesen már nulla az esélye - akkor leszállok a politikusokról.

ui: Apropó! Megbolondíthatnád te is a rovatodat azzal, ha írnál a körte befőzési módozatairól. (Látod, engem nem zavarna , ha összemosódna a politika és a házunk tája rovat. )

Maradok tisztelettel a bulvár szerkesztő!

Ettől függetlenül valóban megrendítő, miként játszik velünk a történelem.