Ha a vállalkozó áru helyett tőkét visz külföldre, hogy ott befektesse, tőkekivitelről beszélhetünk.

A tőkekivitel többletjövedelemmel jár, mert a vállalkozó megkerülheti a vámfizetést, olcsóbb munkaerőhöz vagy adókedvezményekhez jut, szállítási költséget takarít meg, vagy kooperációs lehetőséget élvezhet. 1900 körül a tőkekivitel nagyjából fele-fele arányban irányult fejlett országból fejlett országba, illetve fejlett országból elmaradott területre (jobbára gyarmatra, félgyarmatra). A legnagyobb tőkeexportőr ekkor Nagy-Britannia és Franciaország.

Napjainkban a tőkekivitel 90 százaléka fejlett országok között bonyolódik.

Vagyis a legnagyobb tőkeexportőrök egyúttal a legnagyobb tőkeimportőrök is. Ma csak a tőke 10 százalékát viszik ki az elmaradott országokba. A tőkekivitel és a tőkeimport egyaránt lehet előnyös. Csak az a hátrányos, ha egy térség a tőke számára érdektelen.

-y-n