Dtum
Login with Facebookk
1902 | Október

Hogyan kell dolgozni?

Erre a kérdésre nagyon röviden és egyszerüen felel egy amerikai psychologus, A. F. Chamberlain: nézzük meg az állatokat és tegyünk úgy,mint azok.


Ez pedig nem tréfa, bár annak látszik, mert az állatok nem valami nagyon szeretnek dolgozni s így az amerikai jótanács annyit is jelenthetne, hogy éljünk tétlenül. Chamberlain ajánlatának értelme ez: legyen tevékenységünk rövid, de erélyes. Dolgozzuk erősen, rövid időközökön át s utána pihenjünk hosszasan és tökéletesen.

 

Két órai erős munkával el lehet végezni azt, a mihez különben 6-8-óra kell, ha csak úgy tessék-lássák módon dolgozunk. Továbbá: válaszszuk el tökéletesen egymástól a munkát és a pihenést: ha dolgozunk, dolgozzunk teljes erővel; ha pihenünk, pihenjünk tökéletesen. Így tesznek az állatok is. 


Nem minden állat. Van olyan is, melynek élete ugyszólván szakadatlan munka, a melyek rövidre szabott életüket folytonos tevékenységben töltik. A protozoák, a vizben uszkáló egyetlen sejtből álló mikroszkopikus állatok nem ismernek se nappalt, sem éjjelt, nem alusznak, folytonos mozgásban vannak, élelmet keresve. Ember belehalna ebbe a szakadatlan munkásságba.


A mint azonban az állatvilág fokozataiban mind feljebb haladunk, fokozatosan változik az illető állatok munkássága is. A gerincztelenek kétségkívül állandó tevékenységben vannak, nem alusznak, munkájuknak nincsenek szünetei. A fejlettebb állatoknál azonban máskép áll a dolog: a hangya, a méh, a rovarok legtöbbjének életében nagyon pontosan váltakozik a munka és a pihenés.

 

Még inkább látható ez a gerinczes állatoknál: a halaknál, a kétéltűeknél, a madaraknál, stb. Mindez állatok a nap egy részét munkára fordítják, a másikat pedig pihenésre, még pedig ez utóbbira a nagyobb részét.

 

Legrövidebb ideig dolgoznak az emlősök, különösen a húsevők, míg a növényevőknek több idő kell a táplálék megszerzésére. A legelő tehén példáúl egész nap eszik. A róka ellenben, hogy példát mondjunk, ha vadakban elég gazdag helyen él, hamar megszerzi az egy napra való élelmét, aztán nincs egyéb dolga, mint emészteni és aludni.

 


Ezt ajánlja az embereknek is az amerikai tudós, a ki a vademberekre és gonoszetvőkre is hivatkozik: ezek is pillanat alatt megszerzik, a mire szükségük van, aztán pihennek. De hogy vihető ki a czivilizált világban ez a tanács? A művelt embernek más kivánsága, becsvágya is van, mint hogy megszerezze élelmét. Követheti-e a művelt ember a felsőbb rendű állatok életmódját? Ezt a kérdést a lélektan mai álláspontján nem lehet megfejteni. E mellett a munka minősége is számításba jön.


A pedagógusok egy része újabban azt kivánja, hogy az iskolai tanitás idejét rövidebbre kell szabni, mert szerintük a gyermek rövidebb idő alatt is megtanulhatja azt, a mit tanulnia szükséges. Ugyanerre a czélra törekszenek azok, a kik a katonaságnál a két évi szolgálati időt elegendőnek tartják.

 

Ennek a lélektani kutatások adják meg az alapját, a melyek kimutatták, hogy az az idő, a melyet a szervezet a munkára fordíthat, nagyon korlátozott, ha pedig az ember a szervezete által megszabott korlátokon túl is dolgozik, rosszúl dolgozik és haszontalanul fárasztja magát. Jobb tehát ilyenkor abbahygni a munkát s némi pihenés után, később folytatni.

 

Két franczia tudós, Binet és Henri, kisérletileg kimutatták, hogy 25 percz és egy óra közt váltakozó idő mulva a felnőttnek is, a gyermeknek is csökken a munkaképessége. Érdekesek az olasz Mosso kisérletei is. Szerinte 30 összehuzódás egy izmot annyira kimerít, hogy két órára van szüksége, hogy kipihenje magát.

 

Ha a helyett, hogy az izmot egymásután 30-szori összehuzódásra kényszeritjük, nem követelünk tőle csak 15 összehuzódást, akkor fél óra teljesen elég a pihenésre. Ha erőszakkal dolgoztatjuk az izmot, nem bir két óra alatt többször, mint 20-szor összehuzódni. Ha okosan, kisebb részletekben, közbevetett pihenőkkel dolgoztatjuk, kétszer annyi munkát tud ugyanannyi idő alatt végezni.

 

Szóval a modern lélektani kisérletek a mellett szólnak, hogy dolgozzunk rövid időközökben,teljes pihenéssel váltakozva. Ez pedig a szellemi munkára mégjobban ráillik, mint a testire.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Osztrák-cseh ellentétek Osztrák-cseh ellentétek
Február 5-ikén kezdték meg Ausztriában a békéltetést újra, csehek és...
Ha leáll a MÁVAG, évi 13 millió pengőbe kerül Ha leáll a MÁVAG, évi 13 millió pengőbe kerül
A MÁVAG ügyében a legkülönbözőbb irányú tárgyalást folytatták az...
A trianoni béke életbeléptetése A trianoni béke életbeléptetése
A trianoni béke zárhatározmányai ugy intézkednek, hogy a béke három...
Teljes bizonytalanság a valutapiacon és a külkereskedelemben Teljes bizonytalanság a valutapiacon és a külkereskedelemben
A három nyugati aranyvaluta értékcsökkentése óta eltelt hét nem...
Az álomkór bacillusai Az álomkór bacillusai
Óriási nagyitásban látunk képünkön egy csöpp vért, amelyben az...
Belső prosperitás, deficites külkereskedelmi mérleg Németországban Belső prosperitás, deficites külkereskedelmi mérleg...
Németország gazdasági és pénzügyi helyzetének fejlődéséről az utóbbi...
A tukán A tukán
Ritka madár a tukán - különösen ritka Angliában, ahol most mégis a...
Molnár Ferencről riasztó hírek terjedtek el Molnár Ferencről riasztó hírek terjedtek el
A vasárnap folyamán futótűzként terjedt el Budapesten a Cannesban...
Büntetések – csókért
A sokat jelentő s mégis ártatlan csókokról olvasunk egy angol...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98