Fából készítet alkohol
A Classen-féle eljárás
A fa megmunkálásakor selejtes melléktermék gyanánt forgácsot és fürészport kapunk. Ezeket ritkán lehet valamire felhasználni. A nagyvárosokban s közelükben hagyján, ott mégis nyernek némi alkalmazást a csomagolásban vagy egyebütt.
Erdős vidékeken a faforgácsot, sőt a fűrészport is egyszerűen feltüzelik, esetleg az utóbbit valamelyes vegyi kötőszerrel szilárd darabokká sajtolják, nehogy porzása az elégetésnél kellemetlenségeket támaszszon. Az a tény, hogy technikai szaklapokban folyvást új meg új ajánlásokat tesznek e termékek felhasználását illetőleg, azt mutatja, hogy még távol vagyunk a rationális felhasználás stádiumától.
Úgy látszik, Classen titkos-tanácsos, az aacheni technikai főiskola vegytan-tanárának az eljárása hivatott arra, hogy e hiányon segitsen. Classen alkoholt, helyesebben spiritust akar a fürészhulladékból előállítani. A vegyészt ez a gondolat egyáltalában nem lepi meg, hiszen a fürészforgács nagyobbrészt cellulose, a cellulose pedig szénhydrát, melynek százalékos összetétele azonos a czukoréval.
A czukor viszont az a nyersanyag, a melynek erjedése szolgáltatja az alkoholt minden formájában: az égő spritustól a szeszes italokig. Így most már csak azt kellett kiokoskodni, mi módon érhető el, a fa cellulosenak czukorra változtatása? Mert minden egyéb, tehát a czukornak alkohollá való átalakulása is a már ismert módon végrehajtható.
A probléma megoldása visszavezethető a XIX-ik század elejére. Braconnet 1819-ben úgy készített celluloseból czukrot, hogy kénsavban hevitette. A vegyészek ez idő óta folyton foglalakoztak a kérdés helyes megfejtésével, így Simonsen (1808) kénsavban, nyomás mellett gyalúforgácsból, jelentékeny mennyiségű erjedésre képes czukrot kapott. 100 kg forgácsból 6.5 l absolutalkohol került ki.
A gazdasági siker, ha a kérdés megoldottnak tekinthető is, még mindig nem volt arányban az előállítás nehézségeivel. A gazdasági alkalmazhatóság egyik akadálya az volt, hogy nagymennyiségű alkoholt ezen az úton nem szerezhettek; a másik meg az, hogy a czukros folyadéknak és a kénsavnak az elválasztása sok bajjal s költéséggel járt.
Classen eljárásában a kénsav folyadék helyett a kénessavat használja, a melyet gázállapotánál fogva a folyadékból könnyen eltávolíthatunk. A kisérletek jól beváltak. Egy aacheni nagyobbszabású kisérletnek az lett az eredménye, hogy az Egyesült Államok fagyártásának főhelyén, Hattiesburgban (Missisipi állam) gyárat alapítottak s Francziaországban is alakult egy társulat „Compagnie industrielle des alcohols de l’Ardéche” czímmel, Classen találmányának értékesítése végett.
A kisérleti gyár közölt képein fogjuk az eljárás részleteit figyelemmel kisérni. Az első ábra az aacheni kisérleti-gyárat ábrázolja; A a kazán (autoklav) látható a 2-ik ábrán is, ebbe 200 kg gyaluforgács fér be s ugyanitt a kénsav hatásának teszszük ki. A gázalakú kénessav, mely génkő elégetéséből származik, hideg vizbe vezetjük, a hol addig marad, míg a víz 9%-ot elnyel a gázból.
Ezzel a kénes-savas oldattal leöntik a gyalúforgácsot s a kazánt 140C˚-ra hevititk, tehát a kénessav tetemes nyomással hat a forgácsra. A kazán folytonos, lassú forgást végez. Körülbelűl 3 óra lefolyása után megtörtént az átalakulás, a kazánt kinyitjuk, a kénessavat lefújjuk, a fölösleget pedig vízgőzzel elhajtjuk. Az eltávolított kénes-savat újból felhasználhatjuk.
A visszamaradt anyag hasonlít a megőrölt kávéhoz (második ábra, K). Ez utóbbi a D kilúgozó készülékbe jut (1. és 2. ábra) s itt vízzel kioldjuk a keletkezett czukrot. Az oldott állapotban levő czukornak 85%-a erjedésre képes (hexose) a többi pedig pentose, azaz nem erjedhető czukor.
A savtartalmú czukoroldatot szénsavas mészszel közömbösítjük s ezután jó az az eljárás, melynek folyamán a czukor alkohollá alakul át, teljesen úgy mint a mikor burgonya- vagy gabonaczefrét élesztővel erjesztünk. Az alkohol concentrálása ugyanúgy megyen végbe, mint minden más erjesztett folyadéké, azaz fraktionált (szakgatott) destillatio útján (A második ábrán E ilyen próbakészülék).
A Classen-féle eljárásnak nem csupán az az előnye, hogy a szinte értéktelen forgácsból alkoholt állít elő, hanem a visszamaradt forgács is sokkal alkalmasabb a brikettirozásra. A Classen eljárása sok tüzelőanyagot kiván, erre a czélra a mellékterményül nyert brikettet lehet felhazsnálni. Czélszerűségből az újonnan épült amerikai gyár, a fatelep kellő közepén van. Ebben a gyárban a kicsiny kazánok helyébe hatalmas hengeralakú üstök lépnek.
Egyelőre annyit constatálhatunk, hogyha egyéb akadályok nem merülnek fel, a gabonából és burgonyából gyártott spiritusnak komoly vetélytársa támadt a faspiritusban (nem tévesztendő össze a faszeszszel, mely élvezhetetlen s a fa száraz destillatiójának egyik terménye). Lehetséges, hogy a faspiritus új iparágak szülője lesz, s hogy a spiritus, mint az automobilok fűtőanyaga újabb alkalmazást talál.
-ogy-
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!