Dtum
Login with Facebookk
1907 | November

Negyedfélszázados főiskola - a soproni Lyceum

c. E kevesek egyike, a soproni ág.hitv.ev.lyceum, az elmúlt héten tartotta meg 350 éves jubileumát. 1557 őszén történt, hogy Sopron városnak majdnem tisztán evangélikus valláspolgársága a régi roskatag városi iskolaépületet leromboltatta és helyébe újat, nagyobbat emeltetett, olyat, a melyben 2-2 évfolyamú négy osztály elfér.

 

A hazai közoktatás történetének nincsen azóta oly időszaka, a melyben a soproni ev. Lyceum akár tanárainak vagy tanítványainak híre, akár az ifjúság hazafias szellemű neveltetése vagy önművelése, akár iskolai rendszere és tanítási módszere révén ne szerepelne.

 

Itt működött élete alkonyán ( 1583-tól fogva ) Schremmel Ábrahám magister, aki mesterének, a híres Sturmnak tanrendszerét még Szenczi Molnár Albert előtt meghonosította: itt tanított Friedelius János rektor ( 1682-1712 ), a ki a wittenbergi tudós Röschel tanácsára gondoskodott arról, hogy az iskola Comenius szellemét terjeszsze és hogy mindig „ Hungariscae linguae gnatus et potens” praeceptora legyen; itt Hajnóczy Dániel ( 1718-1748 ) rektor, kinek 40 évnél tovább használt tanterve szerint a legfelsőbb osztály három évfolyamában a theologián kívül Puffendorf jogtanát, Wolf és Leibnitz filozófiáját tanították. Hajnóczyt a pozsonyi Bél Mátyás egykori házi nevelője, Ribini János követte, a jeles egyháztörténetíró és az „Oratio de cultura linguae Hungaricae” ( 1751 ) híres szerzője; majd 30 év múlva Schwartner Márton conrektor, a későbbi pesti egyetemi tanár és könyvtáros, a magyar történeti diplomatika szerzője.

 

És ki volna képes azoknak a tanároknak neveit felsorolni, a kik, ha nem jutottak is országos hírre, de Sopron és vidéke történetében kiváló helyet foglalnak el? Még hosszabb volna természetesen a történeti jelentőségre jutott tanítványok sora. Itt vetette meg későbbi hírének alapját Wittnyédy István, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik tagja, az iskolának egyik nagy jótevője; itt tanultzak, hogy csak a múlt századra szorítkozzunk: Berzsenyi Dániel a költő, Kis János superintendens, Lakos János báró generális, Schedius Lajos egyetemi tanár, Döbrentey Gábor az Akadémia első titkára, Vajda Péter, Pákh Albert, Eötvös Károly, Csukássy József, Dóczy Lajos, Székács József „ az ország papja”, Wimmer Ágoston, Bauhofer budai pap és Mária Dorottya főherczegasszony bizalmasa, Edvi Illés Pál; a kufsteini börtönbe jutott nagy superintendens Haubner Máté és Karsy Sándor „ az utolsó superintendens”.


Háromszáz év óta működik a soproni lyceum, de harmincz év kiesik az iskola történetéből. Ámde történetének ez a két üres lapja is dicsőségét hirdeti. 1584- ben Draskovich győri püspök és királyi kanczellár kieszközölte a bécsi rendeletet, mely a soproniakat templomuktól és iskolájuktól megfosztotta; attól fogva 1606-ig, a Bocskay szerzette bécsi békéig üres volt az iskola. És 1674-ben zárult be másodszor az iskola ajtaja, mikor a Wesselényi-féle összeesküvés után a soproni lelkészeket és tanítókat is mind Pozsonyba idézték; csak nyolcz év múlva, 1682 nyarán nyithatott meg ismét.

 

És kétszer fogyott meg rohamosan a tanulók száma, először 1781-ben, a mikor Perlakay Gábor püspök azt írta: „Elfogytak tanuló ifjaink, a kik vannak is, rezes vagy ezüstös kardot viselni szándékoznak.” Azután 1849-ben, a mikor 400-ról 119-re apadt tanulósereg felnőtt tagjai igazgatójuk parancsnoksága alatt katonai gyakorlatokat végeztek a városon kívül. A mikor a haza veszélyben volt, rezes vagy ezüstös kard volt az ifjak fegyvere, béke idején a tudás.

 

Már 1790-ben alapította meg Kis János a későbbi superintendens , a Magyar Társaságot, mely azokban a nehéz időkben és itt az ország határán a magyarság egyik védő bástyája volt; Kazinczy, Virág, Kisfaludy, Schedius, Berzsenyi, Festetics György és Széchenyi grófok levélben , élőszóval, alapítványokkal buzdították tagjait; ezek a lelkes diákok adtak elő Sopronban először. 1792 tavaszán, magyar szindarabot, Lakos Jánosnak, a Társaság tagjának Hunyady László czímű drámáját.

 

És 1827-ben alapították meg „ Deákkuti Vármegye” néven a politikai vármegye és az evangelikus egyházszervezet mintájára azt az egyesületet, a melynek czélja a magyar nyelv és viselet, a magyar zene és táncz ápolása. A Vármegyét a múlt század nyolczvanas éveiben szüntette meg a változott viszonyok készerűsége, a Magyar Társaság az ugyanazon időtájban háromfelé vált theologiai akadémiai, főgimnáziumi és tanítóképzőintézeti önképzőkörökben folytatja működését.

 

De az a szellem, a mely a kiváló magyar iskola tantermeiből az ifjúságba átplántálódott és ezt a két egyesületet létrehozta; az a szellem, a mely a Bach-korszak keserves idejében a cseh furfanggal kieszelt tanterveken is ki tudott fogni és a már elvesztett nyilvánossági jogot újra vissza tudta szerezni; ez a szellem szálljon át drága hagyományként ezentúl is nemzedékről-nemzedékre.


J.V.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98