Dtum
Login with Facebookk
1913 | Augusztus

A hadihajók épitése

A tengeren való versengésben a két pártot találhatunk. Egyfelől áll Anglia egyedül, a másik oldalon állnak az összes európai hatalmak. Angliának ugyanis nincsen szárazföldi hadereje csak a tengeren van összpontositva minden harci berendezése. Igy történik tehát az a versengés, hogy Anglia mindég azt a célt tartja szem előtt, hogy hadi flottája egymagában mindig kettővel több hajót mutasson föl, mint a mennyi az európai tengeri hatalmak összességének van. Ez a versengés vezet a hajóépitések hihetetlen föllendülésére.

Angliában több hajó gyár van, mint egész Európában, s az angol hadihajógyárak teljesitő képessége olyan nagy, hogy az egész világra van exportja. Az európai államok közül Németország igyekszik lépést tartani az angol hajóiparral s hogy mily sikerrel, arról a jelen képünk is tanuságot tehet. Az egyik csak nem rég jelentékeny gröpelingeni „Weser-müvek” gyár a képen látható hajót Oroszországnak szállitja, de készit hajókat Kinának, Japánnak, Argentinának, Braziliának is.

A hadihajók épitése az óriási méretek miatt a kisebb személyszállitó hajók épitésére készült dokkokban nem lehetséges. A parton tehát teljesen külön épitmény segélyével készitik az óriási vizi járómüvet. Mintha csak egy nagy épületet emelnének, állványozással veszik körül a hajótest területét. Lenn a földön hatalmas beton test tartja a rá helyezendő óriási sulyt. Lassanként, méterről, méterre emelkedik ki a hajó vasbordázata egészen a tetőig. Az állványokon nagy méretü futódaruk vannak elhelyezve, amelyek a sulyos vasbordákat a magasba emelik. Mikor a bordák készen vannak, mint jelen esetben is, az emelődaruk a burkoló páncél takarókat emelik föl. A bordákat bevonják a páncél lapokkal, s ezzel a hajó ür készen van.

Most azután a belső berendezés és felszerelés készül, amelyhez belül épitenek állványokat. A hajó ilyenkor már erős lekötéssel hozzá van erősitve az állványokhoz, nehogy saját sulyánál fogva elkészületlenül fusson bele a vizbe. A betontest ugyanis lejtősen van épitve. Erre a betontestre gördülő acélhengerek vannak elhelyezve, amelyek fékszerkezettel rögzitve vannak. A föléjük épülő hajóóriás tehát mozdulatlanságban van mindaddig, míg a fékszerkezetek mozgásba nem jönnek, s szabadra nem állitják a hengereket.

Mikor azután a hajó elkészült, lehordják azokat az állványokat, amelyek a hajótestet a parti nagy állványozáshoz hozzákötik, elöl a hajóorránál szabaddá teszik a lefutás utját, s csak egyetlen egy helyen van már a hajó a siklópályához erősitve, a parti végénél. A szokásos vizrebocsájtási ceremonia után, vagy egy villamosgomb megnyomása segélyével, vagy pedig kötelek elvágása által fölszabadult gerendázatok eltolása után, a nagy mű betonlapon elhelyezett sinek és gördülő hengerek segélyével lefut a vizre.

Maga a hajótest két oldalt szintén gerendázatok között fut, nehogy feldüljön a szárazon. A három-négy éven át épülő hajóóriások vizrebocsájtása mindig nagy ünnepségek között történik. A mi hajógyáraink szintén be vannak rendezve ily nagy hajók épitésre. Fiuméban és Triesztben vannak ilyen nagy hajógyáraink.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Haditengerészet
Kántor Judit

Az a munka, melyet a technika a haditengerészet terén végzett, a hadihajók szerkezetén, felfegyverzésén, és egyéb felszerelésén tűnik leginkább szembe és fontossága olyan rendkívüli, hogy a mai tengeri harcot, a tengernagy lángeszén kívül, első sorban a technikai felsőbbség dönti el; az ellenséges hajó csáklyázásának korszaka letűnt.

A technika 20-60 cm.-es vértlemezei a hadihajót majdnem megsebezhetetlenné, a hajó orrán a víz alatt kiálló sarkantyú félelmetessé, 405 mm.-es ürméretű ágyuóriásai pedig veszedelmessé tették.

Az óriási 10 – 16.000 tonna tartalmú hajó mozgatására óriási gépezet szükséges, mely a hajónak 20 – 22 tengeri mértföldnyi óránkénti sebességet ad.

A hadi technika a harcra termett hajókon kívül kevésbé erős vértezetű és fegyvezetű, de nagyon gyors járatú hajókat, úgynvezett cirkálókat is szerkesztett, melyek 24 – 26 mértföldnyi sebességükkel az ellenség felkeresésére, nyugtalanítására szolgálnak, harcban azonban inkább segítő szerepet játszanak.

A hajóhadnak mintegy csatárjaiként a torpedónaszádok szerepelnek, melyek apró, 15 – 20 m. hosszú, torpedóhajításra berendezett hajók. Ezek ellen gyors járatú, gyorstüzü ágyukkal felszerelt torpedóromboló hajókat küldünk ki.

A hadihjók összes fajtáit nem lehet természetesen egyetlen cikknek a keretében bemutatni, de azért külön is megemlítjük mint a legmodernebb fajtát a víz alatt járó ugyneveztt buvárhajót. Ez a rövid, mintegy 20 m. hosszú, orsó- vagy legűúabban halalakú, torpedóhajító és gőz- vagy villamos mótorral felszerelt hadihajó. Színes képeink ilyen víz alatt járó búvár-hajóttüntetnek fel, amint nagy gyorsasággal az ellenséges hajóhoz közeledik, azuátn az ellenség közelében víz alá bújva, a torpedót kilövi és megmutatják végre azt is, hogy mint vonul a búvárhajó gyorsan vissza és mint robban fel végre a torpedó.

A búvárhajók lehetőleg önállóan alkalmazandók, és nem csatában, nehogy a többi hajót megzavarják. Minthogy a búvárhajó látköre a vízben igen csekély, ajánlatos, hogy csak az ellenséges hajjó közelében szálljon víz alá, amely pillanatig azonban az utóbbi gyorstüzének van kitéve. Ez azt bizonyítja, hogy korántsem olyan veszedelmes támadó, mint aminőnek kezdetben hirdették. A hajóhadat mindazonáltal igen hatásosan segíti.

A tengeri harc főmozzanatai a következők: A torpedónaszádok vagy cirkálók felkeresik az ellenséget. A hajóhad csatarendben előrenyomul, még pedig az első vonalban a csatahajók, a máásodikban pedig a cirkálók haladnak. Az előreszáguldó torpedónaszádok az ellenséget nyugtalanítják és arra csábítják, hogy erejét lehetőleg úgy csoportosítsa, amint az reánk nézve a legkedvezőbb. Egy torpedónaszádokból álló külön hajóhad tartalékban marad és esetleg oldaltámadásra készül.

A bevezető ágyuharc után megfelelő pillanatban csatahajóink az ellenséges hajók megsarkantyúzására indulnak, t. i. a legnagyobb gyorsasággal nekik rohanva, sarkantyúik által azokban léket törnek, de ellengőzzel gyorsan visszafelé sietnek, nehogy a sülyedő hajó magával rántsa őket. A megrohanás alatt az árbocokon és tornyokban lévő gyortüzű ágyuinkkal és szórólövegeinkkel folyton tüzelünk.



Ha az ellenség visszavonul, akkor ágyutűzzel, lehetőleg megrohanással és megsarkantyúzással üldözzük.

A nagy ágyuk, ennek a harcmódnak megfelelően, tornyokban, valamint a hajóoldal kazamatáiban, a kisebbek az árbocokon vannak felállitva. A tornyokak olyanoknak kell lenniük, hogy ágyuikkal a hajó hosszirányában előre- és hátrafelé is lehessen látni, hogy előrenyomulás vagy visszavonulás közben a hajó oldalfordulása nélkül is tüzelhessünk, vagyis a tornyok e végből minden irányban elfordíthatók.

A nagy hadihajók berendezésében mindenütt a technika haladását látjuk. Eme vívmányok kötz különös megemlítést érdemelnek: a villamos világítás, a lőszer-, sén-, sebesült-felvonók (lift), a hajó belsejének vízhatlan falakkal való elosztása, a hajónak lék következtében beállható elsülyedésének megakadályozására vagy legalább meglassitására; a petroleumnak szén helyett való alkalmazása, a szócsövek, a telefon, iker-csavarok, az álló léggömb, a reflektorok, a dróttalan táviró, stb.

A hadi technikának legujabb vívmánya az is, hogy dugattyús gőzgépek helyett gőzturbinákat alkalmaznak a jahó mozgatására. Az első turbináshadihajó 1904-ben épült.

A hadi tengerészet egyik legfontosabb eszköze a hajitó torpedó, melyet víz alatt vagy víz fölött röpitünk az ellenséges hajó felé.

A torpedó hajítására torkolatával kissé ereszkedő cső szolgál, mely hátul, t. i. az erődítés vagy hajó belsejében levő végén, ajtóval zárható. Hogy a torpedót kiröpíthessük, az ejtót kinyitjuk, a torpedót betoljuk a csőbe és miután az ajtót bezárjuk, közéje és a torpedó közé két atmoszféra erejű levegőt szorítunk, mely a torpedót olyan erővel löki ki, hogy azt a vízbe érvén, ott szintén sűrített (200 atmoszféra nyomású) levegő hajtotta gépezete másodpercenként 13 – 15 méternyi sebességgel röpíti előre. Amint a torpedó a hajóhot ütődik, a cspantyú és ennek következtében a dynamit stb. töltése felrobban, úgy hogy a hajó oldalába, esetleg vértjébe, léket üt.

Hogy milyen távolságra hajítható a torpedó, az a légsűrítés mértékétől függ.

A torpedó hajítása nagy ügyességet, merészséget és gyorsasgáot kíván, minthogy a gyorstüzelő ágyukkal felszerelt és gyorsan mozgó hajóhoz közel kell férkőzni és a hajítás után a lehető leggyorsabban el kell tőle távolodni.

Vízi aknákkal különösen kikötőket, folyókat zárnak el nagy sikerrel az ellenség elől. Ilyen aknákkal védték meg 1866-ban az egyébként védtelen trieszti kikötőt, továbbá az Unió több kikötőjét és a Missisipi torkolatát az észak-amerikai háborúban, az alsó-Dunát az orosz-török háborúban, végre Vladivosztok és Port-Arthur kikötőit az orosz-japán háborúban.

Kisérleteket végeztek olyan hajító terpedóval is, melyet hajójával villamos vezetéket tartalmazó vékony kötél tart összefüggésben. A torpedót ennek a villamos vezetéknek áramával irányíthatjuk.

Ugy a szárazföldi, mint a vízi aknát berendezhetjük azonban olyképen is, hogy ne hozzáütődés folytán robbanjon fel, hanem az erődítés belsejéből irányított villamos gyújtásra akármelyik nekünk tetsző pillanatban. Erre a célra külön aknagyújtó gépeket szerkesztettek, melyek villamos szikrával vagy izzító-árammal gyújtanak. Igen célszerű gyújtókészülék például Ebner hadmárnöki ezredesé is, mely lényegében nem egyéb, mint dörzsölő villamos gép, melynek korongja ebointból készült.

Mellékletünk kész tengeri aknát, valamint ily aknák hadihajóból való elhelyezését mutatja.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Weser-művek egy hajóépítése abban az állapotban, amikor a hajó bordázata teljesen készen van A Hatsuse japán csatahajó A tenger alatt járó hajó a víz színe alá merül, hogy a páncélos hajót megtámadhassa Hajítható torpedó hosszmetszete. Hajított torpedó hatása egy páncélos hajó oldalára Tenger alatt járó hajó metszete. A páncélos ellen torpedó-támadás történt Torpedó hajítása Tenger alatt járó hajó visszavonulása a sikerült torpedó-támadás után Uszó-akna és ennek elhelyezése
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A pénzpiac és a szakipari szövetkezetek A pénzpiac és a szakipari szövetkezetek
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete második üzletéve...
A kender áztatása A kender áztatása
A kender áztatásának tudvalevőleg az a célja, hogy kioldódjék az az...
Hordozható telefón - központ nélkül és számla nélkül Hordozható telefón - központ nélkül és számla nélkül
Szinte elképesztő karriert futott meg a telefon az alatt a hatvan év...
Gyorsított iramban szavazták meg a magyar békeszerződés súlyos gazdasági intézkedéseit Gyorsított iramban szavazták meg a magyar békeszerződés súlyos...
A magyar békeszerződés szakaszait olyan szédítő iramban tárgyalták...
Lindbergh elmondja repülését Lindbergh elmondja repülését
Párisi tudósitónk jelenti, hogy Lindbergh a repülőtérre való...
Németország pénzügyi készültsége Németország pénzügyi készültsége
A német birodalom gazdasága jól meg van alapozva. A hochkonjunktura...
Rövidek Rövidek
Papen német alkancellár feleségével együtt vasárnap reggel...
Pataki Ferenc és H. Csillik Margit az ez évi tornászbajnok Pataki Ferenc és H. Csillik Margit az ez évi tornászbajnok
Ez idén a tornászversenyek súlypontja vidékre vándorolt. Nemrégiben...
Beszélőfilmjárvány tört ki Amerikában Beszélőfilmjárvány tört ki Amerikában
Mi, Európában és mindenekelőtt itt, Magyarországon meglehetős...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98