Mi magyarok már régóta különös rokonszenvvel viseltetünk a török nemzet fiai iránt. Évszázadokig harczoltunk velük, de a tovaszállt esztendők a feledés porrétegét borították a mult küzdelmeire és ezen az új talajon a békesség és szeretet virágai fakadtak ki. A török-magyar testvériség az idők folyamán sokszor nagyon szépen nyilatkozott meg már velünk szemben.

Annakidején amikor a szultán a Corvinákat visszaadta Magyarországnak és a magyar egyetemi ifjuság díszkardot vitt Ozmán pasának, az egész ország hangos volt a törökök dicsőítésétől. A mikor pedig a szofták küldöttsége visszaadta a magyar ifjuságnak a konstantinápolyi látogatást, még lelkesebben erősödött meg a török-magyar testvériség.

Most, a mikor török testvéreink együtt küzdenek velünk a közös ellenség ellen, ez a testvériség valóban világtörténelmi jelentőségű következményekkel fog járni. Rendkívül kedves módon nyilatkozott meg most a törökök rokonérzése a mi és német szövetségeseink hős katonái iránt.

Az ottamán nemzeti védelem bizottsága elhatározta, hogy kétmillió csomag dohányt küld az osztrák, magyar és német hadseregek katonáinak. Az illatos törökdohányt, a melyet bizonyára élvezettel fognak füstölni a mi katonáink, díszes borítékokba csomagolják, a melyeken a magyar osztrák, német és török nemzeti színek hirdetik a hű fegyverbarátságot.