Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

Hatalmas csatornaépítések várhatók?

Magyarország sem maradhat tétlen a vizi utak tekintetében. A kormány nagyszerü csatornaterveken dolgozik, melyek egyenes összeköttetést létesitenének a Balti- és az Adriai-tenger között, a Vág,a Duna, a Száva és Kulpa s kiépitendő uj csatornák segitségével. Ehhez járul a Duna-Tiszai csatorna, s a budapesti kikötő-épitkezések. Mindez pár száz millióba fog kerülni. Nagy lesz tehát a verseny a pénzpiaczon évek során át. Három ezer milliárdra teszik azt az összeget, melyet Európa államai a közelebbi években kölcsön fognak venni. Csak a népek elbirják e nagy vállalkozások terheit a militarizmus különben is rettentő nyomása mellett!

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Víziutak Magyarországon
Lóczy István

A folyószabályozások megteremtették az alapvető feltételeit a nagyobb arányú vízi közlekedésnek. Magyarországnak kitűnő adottságai voltak ebből a szempontból, a Duna és a Tisza is alkalmas volt a nagyobb hajók közlekedésére. A korszaknak ezeket a sztrádáit újabb, mesterséges víziutakkal lehetett összekötni, ezáltal az ország jelentős részére lehetségessé válhatott a vízi szállítás. Meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban a közúti fuvarozás még nem volt képes a vízihez (vagy a vasútihoz) mérhető teljesítményekre.

A víziutak kialakítására két mód kínálkozott: a sekélyebb folyókat felduzzasztották és csatornázták, ahol pedig kellett, mesterséges csatornákat ástak. Az alföld sík területein ezeknek a munkáknak az elvégzése alig került több pénzbe, mint a vicinális vasutak megépítése.

A legnagyobb mesterséges hajózócsatorna még 1793 és 1802 között épült, a Dunát és a Tiszát kötötte össze Bezdán és Bácsföldvár között. A 120 km hosszú csatornát I. Ferenc királyról nevezték el Ferenc-csatornának. Célja elsősorban a mocvsarak lecsapolása és a termékeny vidék hajózóúttal való ellátása volt. A 2 méteres vízmélység 600 tonnás hajók közlekedését is lehetővé tette. A csatornától északra fekvő települések összeköttetését 230 km-rel rövidítette meg. A szabadságharcot követően a csatorna karbantartását senki sem végezte el, így nagy mértékben eliszaposodott. A kiegyezés után Türr István irányításával újították fel.

1900-ban láttak hozzá a Béga hajózhatóvá tételére, amelynek célja Temesvár és a Bánát bekapcsolása volt a víziutak hálózatába. Ugyancsak ekkor kezdtek terveket készíteni a Körösök hajózhatóvá tételére, és a földművelésügyi minisztérium szervezetében létrehozták a folyócsatornázási osztályt, amelynek elsődleges célja a víziutak kijelölése és megtervezése volt. A legtöbb terv megvalósítására akkor nem került sor, de íme a legfontosabb kettő az elgondolások közül:

Csatorna a Duna és a Tisza között. Pestet kötötte volna össze Szolnokkal vagy Csongráddal. Megépítése már a 18. században is felmerült. Technikailag két megoldás volt lehetséges, mivel a Duna és a Tisza közti vízválasztó a Duna szintjénél 40, a Tiszáénál 57 méterrel volt magasabban: a csatonát vagy mélyen az Alföld felszínébe bemélyítve kellett volna vezetni, vagy zsilipekkel az egyik oldalon felvitték volna a csatornát a vízválasztóra, a másik oldalon pedig leereszkedett volna.

Mesterséges víziút Fiuméba. Célja Fiume és a Duna összeköttetésének a megteremtése lett volna a Duna-Száva és a Száva-Kulpa csatorna megépítésével, majd a folyók érintett szakaszainak mederrendezésével, és újabb csatornák kialakításával, amelyek közül különösen a közvetlenül Fiume előtti szakasz támasztott volna különleges feltételeket.

Ha ezek a tervek nem is valósultak meg, és a magyarországi vízügyi építkezések veszítettek is abból a lendületből, amely a 19. század nagy részét jellemezte, a századfordulót követően még további nagyon fontos építkezésekre került sor.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Ferenc-csatorna zsilipkapuja Gát a Ferenc-csatornán
Cikk-ajánló
Növekszik a zavargások száma Növekszik a zavargások száma
Az aratás beálltával ismétlődnek az aratók és munkaadók közt azok az...
A vetőmagtisztításról (Első közlemény) A vetőmagtisztításról (Első közlemény)
Ki milyen vetőmagot vet, olyant arat. Régi igazság ez. Hiába...
Etelka főhercegnő Etelka főhercegnő
Karcsú, magashomlokú, könnyűjárású, mélyszemű fiatal hölgy Etelka...
Kovács György, mint skielő katona Kovács György, mint skielő katona
Kovács György, a BEAC páratlan képességü távolugrója, november elején...
Amerikai film Amerikai film
Érelmeszesedő Európánkban sajátos fogalom lett, önálló értékkel és...
A MUSz úszóversenye A MUSz úszóversenye
A 220 yardos bajnokságot Las Torres, a hátuszásbajnokságot a bécsi...
Budapesti sportkiállítás Budapesti sportkiállítás
Mult számunkban foglalkoztunk már azon nagyszabásu programmal, melyet...
Forrongás a Balkánon Forrongás a Balkánon
Maczedóniára régen rávetette szemét Bulgária. Azon dolgozik, hogy a...
A földalatti épitkezések A földalatti épitkezések
A világ lassanként nem fog elférni a föld fölszinén, s igy nem marad...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98