Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

Hatalmas csatornaépítések várhatók?

Magyarország sem maradhat tétlen a vizi utak tekintetében. A kormány nagyszerü csatornaterveken dolgozik, melyek egyenes összeköttetést létesitenének a Balti- és az Adriai-tenger között, a Vág,a Duna, a Száva és Kulpa s kiépitendő uj csatornák segitségével. Ehhez járul a Duna-Tiszai csatorna, s a budapesti kikötő-épitkezések. Mindez pár száz millióba fog kerülni. Nagy lesz tehát a verseny a pénzpiaczon évek során át. Három ezer milliárdra teszik azt az összeget, melyet Európa államai a közelebbi években kölcsön fognak venni. Csak a népek elbirják e nagy vállalkozások terheit a militarizmus különben is rettentő nyomása mellett!

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Víziutak Magyarországon
Lóczy István

A folyószabályozások megteremtették az alapvető feltételeit a nagyobb arányú vízi közlekedésnek. Magyarországnak kitűnő adottságai voltak ebből a szempontból, a Duna és a Tisza is alkalmas volt a nagyobb hajók közlekedésére. A korszaknak ezeket a sztrádáit újabb, mesterséges víziutakkal lehetett összekötni, ezáltal az ország jelentős részére lehetségessé válhatott a vízi szállítás. Meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban a közúti fuvarozás még nem volt képes a vízihez (vagy a vasútihoz) mérhető teljesítményekre.

A víziutak kialakítására két mód kínálkozott: a sekélyebb folyókat felduzzasztották és csatornázták, ahol pedig kellett, mesterséges csatornákat ástak. Az alföld sík területein ezeknek a munkáknak az elvégzése alig került több pénzbe, mint a vicinális vasutak megépítése.

A legnagyobb mesterséges hajózócsatorna még 1793 és 1802 között épült, a Dunát és a Tiszát kötötte össze Bezdán és Bácsföldvár között. A 120 km hosszú csatornát I. Ferenc királyról nevezték el Ferenc-csatornának. Célja elsősorban a mocvsarak lecsapolása és a termékeny vidék hajózóúttal való ellátása volt. A 2 méteres vízmélység 600 tonnás hajók közlekedését is lehetővé tette. A csatornától északra fekvő települések összeköttetését 230 km-rel rövidítette meg. A szabadságharcot követően a csatorna karbantartását senki sem végezte el, így nagy mértékben eliszaposodott. A kiegyezés után Türr István irányításával újították fel.

1900-ban láttak hozzá a Béga hajózhatóvá tételére, amelynek célja Temesvár és a Bánát bekapcsolása volt a víziutak hálózatába. Ugyancsak ekkor kezdtek terveket készíteni a Körösök hajózhatóvá tételére, és a földművelésügyi minisztérium szervezetében létrehozták a folyócsatornázási osztályt, amelynek elsődleges célja a víziutak kijelölése és megtervezése volt. A legtöbb terv megvalósítására akkor nem került sor, de íme a legfontosabb kettő az elgondolások közül:

Csatorna a Duna és a Tisza között. Pestet kötötte volna össze Szolnokkal vagy Csongráddal. Megépítése már a 18. században is felmerült. Technikailag két megoldás volt lehetséges, mivel a Duna és a Tisza közti vízválasztó a Duna szintjénél 40, a Tiszáénál 57 méterrel volt magasabban: a csatonát vagy mélyen az Alföld felszínébe bemélyítve kellett volna vezetni, vagy zsilipekkel az egyik oldalon felvitték volna a csatornát a vízválasztóra, a másik oldalon pedig leereszkedett volna.

Mesterséges víziút Fiuméba. Célja Fiume és a Duna összeköttetésének a megteremtése lett volna a Duna-Száva és a Száva-Kulpa csatorna megépítésével, majd a folyók érintett szakaszainak mederrendezésével, és újabb csatornák kialakításával, amelyek közül különösen a közvetlenül Fiume előtti szakasz támasztott volna különleges feltételeket.

Ha ezek a tervek nem is valósultak meg, és a magyarországi vízügyi építkezések veszítettek is abból a lendületből, amely a 19. század nagy részét jellemezte, a századfordulót követően még további nagyon fontos építkezésekre került sor.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Ferenc-csatorna zsilipkapuja Gát a Ferenc-csatornán
Cikk-ajánló
Párisi tudósítás a kőolajháború várható fordulatairól Párisi tudósítás a kőolajháború várható fordulatairól
A közelgő Balkán-konferencia, a Románia körül növekvő feszültség és...
Lengyelország – Magyarország boxmérkőzés Lengyelország – Magyarország boxmérkőzés
Fájdalmas és meglepő vereséget szenvedett Posnanban a válogatott...
 Tolnai: A világháború története Tolnai: A világháború története
Több mint 30 esztendő telt el a nagy világháború befejezése óta, de...
Három új vásárcsarnokot építenek Három új vásárcsarnokot építenek
A főváros különböző kerületeiben lakó polgárság régi sérelme a piacok...
Lakatos László színműve a Vígszínházban Lakatos László színműve a Vígszínházban
E színdarab második felvonásának végső jelenetéért odaadnám igen...
Elvetette a Délafrikai Unió Hertzog tábornok békejavaslatát Elvetette a Délafrikai Unió Hertzog tábornok békejavaslatát
Nagybritanniával együtt annak idején a Délafrikai Unio is hadat üzent...
Pünkösdi vizit egy „boldog ifjú párnál”: a 95éves Józsi bácsinál és 22éves menyasszonyánál Pünkösdi vizit egy „boldog ifjú párnál”: a 95éves Józsi...
Éppen a tűzhely előtt foglalatoskodik, fakanállal kavargatja a...
Az MTK nem tehette vitássá az újpestiek győzelmét Az MTK nem tehette vitássá az újpestiek győzelmét
UTE – MTK 4:0 (1:0) A hétköznap ellenére is sűrű sorokban...
Világszerte olcsóbbodott a megélhetés Világszerte olcsóbbodott a megélhetés
A nemzetközi konjunkturakutató intézet érdekes adatokat tesz közzé a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98