Az oroszoknak a harcztereken szenvedett óriási veszteségeit borzalmas mértékben fokozza az orosz hadseregnek rendkivül rossz egészségi állapota, a mely még a franczia hadseregnél is rosszabb. Az orosz kormány statisztikai jelentéseket szokott közzétenni a hadsereg egészségi állapotáról s ezekből látjuk, mily rendkivül nagy a beteg orosz katonák száma.

Mivel ezek a statisztikai jelentések békeidőből valók, azt kell belőlük következtetnünk, hogy most, háború idején, ezek a számok jelentékenyen fokozódnak. De még a békeidőből való számokból is megfelelő képet alkothatunk magunknak az orosz hadsereg mostani egészségi viszonyairól. A hivatalos jelentések szerint az orosz tisztek közül a lefolyt évben 22.534 ember betegedett meg; ezek közül körülbelül ötszázan meghaltak.

A közkatonák között a megbetegedések száma fél millióval jóval többet tesz ki és a betegek közül ötezren haltak meg. A szolgálatból 52.343 katonát el kellett bocsátani, mert gyakorlatra teljesen képtelenek voltak.

A betegségek között, amelyeket közkatonáknál megfigyeltek, első helyen szerepeltek a fertőző betegségek 88.328 esettel, azután következnek a vérbajok 58.376 esettel és ideges bajok 7893. A legtöbb betegség esik a turkesztáni vidékre, legkevesebb az irkuczki és vilnai kerületekre.

A fertőző betegségek közül legjobban pusztit az ázsiai kolera, a gyomortifusz és a kiütéses tifusz. Kolerában megbetegedett hét tiszt és száznegyvennégy katona: a koleraesetek főzetlen vizből és nyers gyümölcstől származnak. Gyomortifuszban körülbelül hétezer ember betegedett meg s ezek közül ezerötszázan haltak meg.

Ezeknél a megbetegedéseknél is rossz ivóviz játssza a főszerepet. Kiütéses tifuszban körülbelül nyolcezren betegedtek meg s a halálesetek száma meghaladja a háromezret.