Dtum
Login with Facebookk
1927 | Augusztus

Áranarchia-béranarchia

A sztrájkokon, amelyek egyre nagyobb körben állitják meg a munkát a nyári konjunktura kellős közepén, semmi meglepő nincsen.

Aki az árak és bérek egymáshoz való viszonyát egy kis figyelemmel kisérte, az meglehetős biztonsággal megállapithatta, hogy abban a pillanatban, mihelyt az ipari konjunktura vonala fölfelé lendül, a munkásság a nagy hiányt, amely a bérek és a megélhetési költség között mutatkozik, kétségtelenül föl fogja használni arra, hogy amennyire az erőviszonyok engedik, javitásokat küzdjön ki magának.

A munkabérekben azonban nincsen meg az egyöntetü szinvonal, amelyet, sajnos, az élelmi- és egyéb szükségleti cikkekben látunk. Az élelmiszerek ára egy év óta, különösen félesztendeje állandóan emelkedik s vele lépést tart az iparcikkek ára is, mig a bérekben és a fizetésekben ez a párhuzamos emelkedés nincs meg.

Egész sora van a munkáskategóriáknak, amelyek nemcsak, hogy elérték béreikben a létföntartási index arányszámát, hanem messze meg is haladták. A cipészek, nyomdászok, szabók, könyvkötők, bőröndösök, kesztyűsök munkabére fölötte van az indexparitásnak, mig igen nagy kategóriában, a gépészek, famunkások, kőmüvesek alig hogy az aranyparitást elérték.

Ez a béranarchia méltó kiegészitője annak az áranarchiának, amely a fogyasztási piacon dul, jellemző arra a mükedvelő szellemre, amely a szociális gazdaság terén Magyarországon uralkodik. 

Ki meri kétségbevonni, hogy a munkásnak joga van a tisztes emberi megélhetésre.
De vajjon ki tartja igazságosnak a társadalmi erőviszonyok olyan eltolódását, amely lehetővé teszi, hogy a téglahordónapszámos többet keressen, mint az épitési rajzoló, a szedő, mint az ujságiró s az asztalos, mint a tervezőmüvész!

Márpedig Magyarországon ez gyakori, sőt mondhatni a tulnyomó eset. Akármilyen elismeréssel nézünk is a rendőrség szerepe elé, amelyet a szembenálló felek, a munkásság és a munkaadók érdekeinek kiegyenlitése és kibékitése körül kifejezni fog, mégis azt kell kérdeznünk, hogy Magyarországnak tényleg nincsen más hatósága, amely mégis csak alkalmatosabb volna ennek a föladatnak a megoldására?

A népjóléti miniszteriumnak mégis csak rendelkezésére állnak inkább, mint a rendőrségnek, azok a statisztikai és szociálpolitikai adatok, amelyek segitségével megállapitható, mennyivel emelendő a sztrájkoló munkásság bére, hogy a munkás mindennapi kenyerét két keze munkájával megkereshesse s mennyi az a többlet, amelyet az ipar megfizetni tud anélkül, hogy a vállalatba befektetett tőke kamatozása és a vállalat versenyképessége ne legyen veszélyeztetve. 

Nincs az az európai ország, amelynek ne volna erre a célra külön hatósága.
Angliában 1919-ben állitották föl az Industrial Court of Arbitration nevü intézményt, amelynek az a rendeltetése, hogy a rettenetes veszteségekkel járó sztrájkokat megakadályozza és tudományos módszerek segitségével állapitsa meg azokat a béreket és fizetéseket, amelyeket egy-egy iparág megfizetni képes és megfizetni köteles.

Csodálatos, hogy az a politikai regime, amely a legtöbbet szidta és feketitette be a liberalizmus kormányzási módszereit, ez a magyar kurzus ragaszkodik kitartóan és szivósan a manchesteri liberalizmus alapvető tételéhez, a „Laissez faire, laissez aller!”-hoz. Ez, népjóléti uraim, a primitiv liberalizmus politikája, mint a gazdasági életbe benemavatkozás elve, mindenki verekedjék ki magának ennyit, amennyit tud! Nem, igy ez nem mehet tovább! 

A kormánynak kötelessége gondoskodni páratlan és tudományos fölkészültségü szervről, amely a bérek és fizetések magasságát sztrájkok és kizárások elkerülésével megállapitsa, mert különben az első hullámot ujabb sztrájkhullámok fogják követni, amelyek káros következményeit az alig fölépült magyar gazdasági élet igen nehezen tudná elviselni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Az angliai nagy sztrájk jellegzetes alakja: Szénbányászok és szállítómunkások sztrájkja Londonban.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98