Dtum
Login with Facebookk
Blog
2008|01|12

Visszatérő félelmeink

Szerző: Kántor Judit

Utólag visszatekintve a kor emberének félelmei a repülőgéppel és a repüléssel szemben nem voltak teljesen alaptalanok. Az viszont érdekes kérdés, hogy az egyes korszakokban milyen érveket sorakoztattak fel ellene, vagyis mivel indokolták, hogy az embernek „a földön a helye”.

Furcsa módon az ellenzőket nem elsősorban az foglalkoztatta, hogy technikailag lehetéges-e a repülés. Ami a műszaki megoldásokat illeti, nagyon bíztunk magunkban mindig – félelmeink főleg erkölcsi természetűek voltak.

Emlékeznek még Daidalosz és Ikarosz történetére? Daidalosznak, aki sem túl magasra nem tört, sem túl mélyre nem süllyedt, nem okozott nehézséget a repülés. Bajba Ikarosz került, aki nem elégedett meg a neki rendelt „középpel”. Vagyis a történet szerint a repülés sikere morális kérdésként fogalmazódott meg és elsősorban az embernek az istenekhez való viszonyát érintette.

A XVII. században, amikor egyre többen kezdtek ismét a repülés gyakorlati megoldásával kísérletezni, megintcsak az erkölcsi szempontok alapján bírálták a próbálkozókat. Akkoriban úgy tűnt, hogy az ember pillanatokon belül képes lesz repülni, tehát az aktualitás okán a próbálkozókat igen heves támadások érték.

Caramule Lobkovitz az 1600-as évek közepén úgy gondolta, hogy „ha [az emberek] tudnák, hogyan kell repülni, állandó veszélyben lennének. Kinek az élete lenne akkor mentes a veszélyektől? Melyik ház lenne biztonságban a betörőktől? Melyik város lenne biztonságban ellenségétől?”

Többen egyenesen a világ – vagy legalábbis a korabeli világrend – végét vélték a „repülő emberben” fölfedezni. Mi is lenne a társadalommal, ha az emberek kedvük szerint elhagyhatnák lakóhelyüket, a bűnözőket nem lehetne meggátolni abban, hogy „szabadon lecsapjanak az ártatlanokra”, főleg pedig senki nem akarna dolgozni, aki megízlelte „a repülés gyönyörét”.

Mi is lehetett a végső érv az ellenzők kezében? Természetesen a vallás tanításai. A már fentebb idézett Lobkovitz szerint „„Isten tagadta az ember repülésre való képességét” – vagyis az ezzel kapcsolatos próbálkozások már–már az istentagadás fogalomkörébe tartoztak.


Ha jól belegondolunk, ebben a gondolatkörben a vallási szempont már inkább volt indok, mint ok: valójában a társadalmi rendet és hierarchiát látták az ellenzők veszélyeztetve.

Ahogy telt az idő, a repülés mindig fontos kérdés maradt. Az 1700-as évek végén Samuel Johnson kérdése már akár az 1903-ban íródott cikk összefoglalása is lehetne:„Mi volna a biztosíték a jóra, ha a rossz örömmel rontana rá az égből?”

Itt már nincs szó istenről, nincs szó a társadalomról, ez már az 1903-as cikkből fenyegető „bellum omnium contra omnes” – mindenki háborúja mindenki ellen. Igaz, a repülés ekkor már valóban realitás volt, még ha nagy eseménynek is számított egy-egy sikeres kísérlet.

Azóta a technikában felgyorsultak az események; ma már nemcsak a levegőt, de a világűrt is hódítgatni kezdjük, már láttuk „az égből a jókra rontó rosszat”. Vajon eszünkbe jut-e néha-néha Daidalosz?

Megosztás:

Jelenleg 0 hozzászólás van a cikkhez.
Hozzászólás írásához kérem jelentkezzen be! Amennyiben még nem felhasználónk, regisztráljon az oldalunkon!


Mini galéria
A mi ellenségeink A Sipka szoros Hadizsákmány Isten veled, bajtárs! Repülők
Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal találkozhattak az Interneten! Sok idő telet el azóta és portálunk továbbra is töretlenül szolgálja Olvasóink ismeretbővítés&eacu...
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták.                                        (Juhász Gyula)   Két nagyapám volt. Mint általában mindenkinek. Ma már egy sincsen, s emlékük is egyre halványabb. Ágyban, párnák...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent. Hogy is ne lettem volna, amikor egész környezetünk, iskolától az otthonig tele volt tapétázva a...
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó és igazságtalanul általánosító, mint minden summás ítélkezés, ami figyelmen kívül hagyja a valóság árnyait-fényeit, kétségtelenül tartalmaz a maga...
Fórum
Nády Árpád
2018-03-26 21:46:50
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:26:07
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:56
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:33
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:31:06
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:26:10
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:23:23
huszadikszazad.hu (robot)
2017-07-18 14:17:09
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98