Dtum
Login with Facebookk
Blog
2009|10|11

Test és szellem harmóniája

Szerző: Ködmön András

„Úszás közben énekelni és kiabálni nem szabad”

A szabály az szabály 1900 óta.

Hajós Alfréd vajon négy évvel korábban énekelhetett a Zea-öböl vizében? Nem hinném, hogy énekelni támadt kedve a rendkívül hideg vízben… Lesétált a tengerpartra egyedül, bekente testét faggyúval, bemelegített és beugrott. Nesze neked modern cáparuha és feszített víztükör! Kétszer ért győztesként célba, mondhatnánk (első) olimpiai csúcsot úszott 100 és 1200 méteren.

A siker nem volt előzmények nélküli, évek kemény munkája kellett ahhoz, hogy a magyar Himnusz felhangozzék Athénban. Bár első alkalommal a zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani, de felismerve a bakit gyorsan váltottak. Később aztán alaposabban megtanulták a világ zenekarai a magyar Himnuszt játszani!

Ki volt ez a mi Alfrédunk? Guttmann Arnold gyermekkorát a Duna egyik kikötőjében töltötte, itt dolgozott zsákhordó édesapja. A fiatal gyermek sokat lejárt hozzá és itt ismerkedett meg a vízzel, az úszás mesterségével. Pireusz kegyetlen vizére felkészülni jó helyszínnek bizonyult a magyar folyó.

Budapest városa fürdőkben nem szenvedett hiányt, így a felkészülést a Rudas medencéiben folytathatta. Olimpiai részvétele is bizonytalan volt, mivel az úszók nevezését nem tervezték. A Magyar Torna Klub vezetésének köszönhetően azonban Hajós Alfrédot is nevezik a tavaszi játékokra. Az arany meghozta számára a sikert, Magyarországon ünnepelt sztár lett belőle.

Az egyetem elvégzése után az aktív sportéletet abbahagyta, építész lett belőle. A sikersorozat azonban itt is folytatódott. Számos nagyhírű épület tervezése fűződik nevéhez: a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, a lőcsei és a kőszegi gimnázium, a margitszigeti uszoda és a debreceni Hotel Aranybika.

Coubertin báró a művészetek vetélkedését is szerette volna a megrendezendő sportversenyek egyenrangú eseményévé emelni, így a négyévenkénti játékok idején művészeti versenyek is zajlottak. Az 1912-es játékokon nem volt nehéz dolga a zsűrinek, mivel egyetlen munka, egy vers érkezett be értékelésre. (Később kiderült, hogy ezt Coubertin küldte be álnéven.) Azonban 1924-ben a párizsi olimpián Hajós Alfréd és Lauber Dezső (teniszező olimpikon) egy építészeti pályamunkával nevezett be, amely egy budapesti uszoda terveit tartalmazta. A zsűri tagja volt Bartók Béla is. Ekkor azonban a magyar arany csak ezüstöt ért. Vagy a magyar ezüst aranyat? Egy biztos azonban: ebben az évben nem osztottak első helyet. Ki tudja miért? „Állítólag” Clemenceau szólt bele… Hajósék tervei azonban a legjobbnak bizonyultak, arany ide, arany oda...

Úszott, diszkoszt vetett, futott, focizott és épített. „Hallom, a mint ezer ember egyszerre kiáltja a nevemet s szinte félénken nyúlok a labdához s borzongás vesz erőt rajtam arra a gondolatra, hogy baklövést követek el.” Tudósít, tárcákat közöl és játszik. Saját építészeti irodájának vezetése mellett elvállalta a Sport-Világ főszerkesztői posztját valamint a Magyar Futball Szövetség kapitányi helyét.

Most megkérem a kedves Olvasót, hogy házi feladatként keressen nekem „hajósalfrédokat” vagy „építész-sportolókat” de ha nem talál, jó lesz egy „sportoló-építész” is.

Ha végképp feladná, hát még mindig ott vannak a gyermekeink. Kitudja melyikből lesz még egy „Magyar Delfin”!

Megosztás:

Jelenleg 0 hozzászólás van a cikkhez.
Hozzászólás írásához kérem jelentkezzen be! Amennyiben még nem felhasználónk, regisztráljon az oldalunkon!


Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal találkozhattak az Interneten! Sok idő telet el azóta és portálunk továbbra is töretlenül szolgálja Olvasóink ismeretbővítés&eacu...
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták.                                        (Juhász Gyula)   Két nagyapám volt. Mint általában mindenkinek. Ma már egy sincsen, s emlékük is egyre halványabb. Ágyban, párnák...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent. Hogy is ne lettem volna, amikor egész környezetünk, iskolától az otthonig tele volt tapétázva a...
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó és igazságtalanul általánosító, mint minden summás ítélkezés, ami figyelmen kívül hagyja a valóság árnyait-fényeit, kétségtelenül tartalmaz a maga...
Fórum
2018-11-20 05:10:27
2018-11-20 05:05:05
Nády Árpád
2018-03-26 21:46:50
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:26:07
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:56
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:33
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:31:06
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:26:10
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:23:23
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98