Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
Blog
2010|05|30

Olimpiák - magyar olimpikonok: 1896-1928

Szerző: Major Tibor

A Magyar Olimpiai Bizottság hatodikként alakult a francia, a görög, az amerikai, a német és az ausztrál után 1895-ben. Ez figyelemre méltó, ha arra gondolunk, hogy ma nem kevesebb, mint 205 tagja van a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.

A sportdiplomácia a századelőn igen magas szinten működött Magyarországon, ezt bizonyítja, hogy 1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Budapesten ülésezett. Ezt követően 1914 júniusában már bizonyossá vált, hogy az 1920-as olimpia színhelye nem lehet más csak Budapest.

Sajnos a történelem közbeszólt és az első világháború eltörölte a Berlinbe tervezett 1916-os játékokat. Budapest pedig nemcsak hogy nem rendezhette meg a következő olimpiát, de a magyar sportolók részt sem vehettek rajta, mivel a háborúban a vesztes oldalon álltak.

Szerencsére a szigor amit a vesztes országokkal szemben támasztottak hamar megenyhült, hiszen mit ér egy sporteredmény, ha a sportágak legjobbjai nem vehetnek részt a versenyeken. 1924-től újra részt vehetett Magyarország az olimpián és szebbnél szebb sikereket ért el.

A klasszikus magyar sikersportágakban, mint a vívás, úszás, birkózás és vízilabda már az első olimpiákon is sikerrel szerepeltek sportolóink. Gondoljunk csak az első magyar olimpiai aranyéremre, melyet 1896-ban Hajós Alfréd szerzett Magyarországnak 100 méteres távon. Hajós Alfréd mindjárt duplázott is, mivel 1200 méteren sem akadt legyőzőre.

Hajós sikereit követően Halmay Zoltán nyújtott kiemelkedőt az olimpiai úszóversenyeken. Párizsban két ezüst és egy bronz érmet nyert, majd St. Louisban diadalmaskodott az 50 és a 100 yardos gyorsúszásban, végül Londonban két ezüstérmet szerzett 100 méteren és a 4x200 méteres váltóban.

A következő sikersportágunk a vívás, azon belül is a kardvívás, a klasszikus magyar sportág. A magyar kardcsapat olimpiai bajnok lett Londonban, Stockholmban és Amszterdamban és csak tusaránnyal maradt alul az 1924-es párizsi döntőben. Egyéniben Fuchs Jenő két aranyat nyert, Pósta Sándor és Terstyánszky Ödön egyet-egyet.

A magyar hegemóniát támasztja alá az is, hogy Stockholmban Fuchs mellett Békessy Béla és Mészáros Ervin állt a dobogón, továbbá Londonban Zulawszky Béla végzett a második helyen, míg Terstyánszky mögött Petschauer Attila nyert ezüstérmet.

Az első hölgy versenyzőnk az olimpia történetében szintén vívó volt. Tary Gizella a hatodik helyezést érte el 1924-ben a párizsi olimpián a női tőrvívásban.

Birkózásban 1908-ban Weisz Richárd nyert aranyérmet. Keresztes Lajos 1924-ben „csak” ezüstöt nyert, de négy évvel később Amszterdamban már neki szólt a himnusz. Itt Papp László kisközépsúlyban szerzett egy ezüstérmet Magyarországnak.

Bár vízilabda csapataink fényesebb szereplései későbbi időszakra datálhatóak, a kezdetek már 1924-ben elkezdődtek. Az olimpiai ötödik helyezés után egy olyan csapat formálódott Komjádi Béla keze alatt, mely az olimpiai érmes csapatokat (franciákat, belgákat) sorra magabiztosan legyőzte. Majd 1926-ban Európa bajnokságot nyert Budapesten.

Így az amszterdami olimpián mint fő esélyes szerepelt a magyar csapat. Esélyeshez méltó magabiztos játékkal jutott a döntőbe, ahol Németország csapata volt az ellenfél. A szünetig 2:0 arányban vezettek a magyarok, de a németek kiegyenlítettek és a hosszabbításban három gólt is lőttek. Maradt az ezüstérem a magyar csapat jutalma.

Négy év elteltével már az aranyérem is sikerült, de ez már egy másik történet…

Major Tibor

Megosztás:

Jelenleg 0 hozzászólás van a cikkhez.
Hozzászólás írásához kérem jelentkezzen be! Amennyiben még nem felhasználónk, regisztráljon az oldalunkon!


Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal találkozhattak az Interneten! Sok idő telet el azóta és portálunk továbbra is töretlenül szolgálja Olvasóink ismeretbővítés&eacu...
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták.                                        (Juhász Gyula)   Két nagyapám volt. Mint általában mindenkinek. Ma már egy sincsen, s emlékük is egyre halványabb. Ágyban, párnák...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent. Hogy is ne lettem volna, amikor egész környezetünk, iskolától az otthonig tele volt tapétázva a...
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó és igazságtalanul általánosító, mint minden summás ítélkezés, ami figyelmen kívül hagyja a valóság árnyait-fényeit, kétségtelenül tartalmaz a maga...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98