Dtum
Login with Facebookk
Blog
2009|03|15

Válasz a Trianon-kérdésre

Szerző: Szabóné Fricska Anna

Igen, Trianon tette nemzetközivé az árumintavásárt.
Történelmi napilapunk indulásakor azt írtam, hogy a gazdaságnak számos ága-boga van. Hogy mennyire számos, arra az én igenem kimondásának hosszas mérlegelése is példa.

Először azért, mert „külföldi diplomaták is,
igy Carbonel francia, Durin di Monza gróf olasz, Hüszref bej török, Calice osztrák és Grazia del Real spanyol követ is” jelen voltak a kormányzó által megnyitott, nemzetközinek hirdetett vásáron. Látszólag nagy a nemzetközi visszhang, magas szintű a képviselet; ugyanakkor a spanyol, francia és olasz külkereskedelmi forgalmunk nem számottevő.

Másodszor ezért:
„A kiállítók mintegy tiz százaléka idegen. A külföldi városok vezetői közül is sokan jelentek meg, képviselve vannak a különböző külföldi kamarák is.”

Mennyi lehet a 10 % idegen?

Számokról alig tudhatunk az újságokból, csak kiinduló adatunk van: 1922-ben 650 a kiállítók száma. Ez a szám 1923-ban bővült, 1924-ben lényegesen túlszárnyalja az előzőeket, 1925-ben a vásár háromszorta nagyobb a tavalyinál. Ebből ha 2000 kiállítóra tippelünk, akkor bizonyosan nem becsültük túl számukat.

Kétszáz körüli tehát a külföldi kiállítók száma.

„Eddig a német, cseh, osztrák, román, lengyel, jugoszláv és a török csoportok érkeztek meg.” Melyikkel is nincs vagy nem volt eddig is kereskedelmi kapcsolatunk?

A húszas évek elejétől sürgetik a kereskedők
a külkereskedelmi szerződések megkötését, mondván: a gazdasági kormányzat ne törődjön oly sokat a külpolitikai helyzettel, mikor a magyar iparosok és kereskedők a csőd szélén (vagy már benne) állnak. A sürgetés hatására felgyorsult a szerződések előkészítése (előző hónapban éppen Lengyelországgal).

A XIII. (1922) és a XV. (1924) árumintavásár
több száz kiállítójából néhányat bemutattak az újságok. Mondhatom, impozáns a felsorolás mind a termékek fajtáit, mind a minőségre való utalást tekintve. És itt már a trianoni Magyarország iparát szemlézte a sajtó!

Az 1925-ös vásár „hivatva lesz a gyár- és kézmüiparunk termékeinek
nagyobb piacot biztositani és alkalmas lesz arra is, hogy a tranzitó-kereskedelem céljait előmozditsa.” (Ez utóbbi tagmondat háttere is felfedezhető az 1910-es évek cikkeiben.)


Úgy tűnik, a célkitűzés helyes volt: „A Nemzetközi Árumintavásár iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg és az ország minden tájáról ezrével látogatják. Kötések is nagyszámban történnek.”


A Keleti Vásárokon itt volt a Balkán és Törökország.
Németországgal évszázados kereskedelmi kapcsolatunk van, a porosz és a lengyel szén gazdasági hatása a magyar bányavállalatokat kartellbe tömörülésre készteti (1925. március). Romániával – ha időnként zűrösen is, de – folyamatosan volt kereskedelmi kapcsolatunk. A többi felsorolt „idegen” pedig Magyarországgal együtt 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchiát alkotta.

Gazdasági szempontból nincs – az újságokból leszűrhető – különbség
a korábbi vásárokhoz képest. Nemzetközivé a trianoni döntés és a diplomaták jelenléte tette.

Megosztás:

Jelenleg 0 hozzászólás van a cikkhez.
Hozzászólás írásához kérem jelentkezzen be! Amennyiben még nem felhasználónk, regisztráljon az oldalunkon!


Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal találkozhattak az Interneten! Sok idő telet el azóta és portálunk továbbra is töretlenül szolgálja Olvasóink ismeretbővítés&eacu...
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták.                                        (Juhász Gyula)   Két nagyapám volt. Mint általában mindenkinek. Ma már egy sincsen, s emlékük is egyre halványabb. Ágyban, párnák...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent. Hogy is ne lettem volna, amikor egész környezetünk, iskolától az otthonig tele volt tapétázva a...
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó és igazságtalanul általánosító, mint minden summás ítélkezés, ami figyelmen kívül hagyja a valóság árnyait-fényeit, kétségtelenül tartalmaz a maga...
Fórum
nicolejzkuosmith
2018-09-26 00:14:10
nicolejzkuosmith
2018-09-26 00:11:43
nicolejzkuosmith
2018-09-26 00:09:08
nicolejzkuosmith
2018-09-26 00:06:48
nicolejzkuosmith
2018-09-26 00:04:14
nicolejzkuosmith
2018-09-26 00:01:38
nicolejzkuosmith
2018-09-25 23:59:09
nicolejzkuosmith
2018-09-25 23:56:54
nicolejzkuosmith
2018-09-25 23:54:01
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98