Cseke Gábor, író, költő, újságíró (blogok: urszu2, fotótanú)

" />
Dtum
Login with Facebookk
Páholy
2010|02|21

Vázlatok meg nem írt regényhez (Rejtőről, másodszor)

Szerző: Cseke Gábor

Reich Jenő (alias Rejtő Jenő, P. Howard, Gibson Lavery) úgy kezdte az írást, ahogyan életét 1943-ban bevégezte: nyomorúságos, emberpusztító körülmények között.
A kilencvenes évek végén a Petőfi Irodalmi Múzeumba került hagyaték töredékéből értő szerkesztői kezek meglepően terjedelmes útinaplót rekonstruáltak, amely 1927 szeptemberében indult azzal, hogy akkor éppen 22 esztendős szerzője írói tapasztalatszerzés céljából nekivágott a nagyvilágnak.
A Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam címmel a Szukits Könyvkiadónál 2000-ben megjelent kötet Rejtő új, tulajdonképpen pályakezdő, ún. "komoly", klasszikus arcát mutatja az olvasónak: tollán szenvedélyes hitelességgel elevenedik meg a huszas évek nyugaton szerencsét próbáló, őhozzá hasonló közép-európai szegény örödögök sorsa, akik a közeledő világválság hullámvasútjára kényszerülve dermedt lélekkel süllyedtek el legtöbbször a mélyben, dacára annak, hogy olykor kéjelgő magasságokba is el-eljutottak. Berlin, Bern, Zürich, Bécs, Genf, Hamburg, Altona, Poissy, Párizs, a Földközi-tenger írásában a váltakozó színhelyek, de a nyomor, a fásultság, az elgépiesülés, a végzetes proletársorba süllyedés mindenütt ugyanaz: edzi vagy gyilkolja áldozatait. Középút nincsen.
Rejtő iszonyúan vergődik: majd mindent át- és túlél, szenvedélyes éhező- és fagyoskodó művész, aki a biztos pusztulás előszobájában hányódva ismeri föl a túlélés kényszerű parancsát: végtére is mindegy, hogy mit és hogyan, a lényeg, hogy dolgozni kell. Akkor is, ha egy házaló kereskedőnek cipeli kiskutya szorgalmú inasként az árumintát, vagy parkettáncosként csapja össze a bokáját egy nyugati lokál vendégei előtt. Sorsával dacol cementgyári munkásként, filmstatisztaként, tapétázó segédként, és akkor is, amikor alkalmazotti büszkesége maradéktalan felmondásra szólítja.
Hasonlóan viszonyul az íráshoz is: kezdetben a kitörést, az élmények megörökítését, regénnyé szublimálását veszi célba, de később mindinkább elsiklik a tudósítás, a beszámoló, az irodalmi útirajz, a napló felé. Hogy aztán még későbbi, legtermékenyebb éveiben zseniális íróiparosként ontsa sajátos humorú és filozófiájú, elnagyolt és a tömegízlésben utazó ponyvaregényeit, vadnyugati és légióstörténeteit.
Fiatalkori jegyzeteiben keserű malíciával néz szembe a könyörtelen történelmi süllyesztővel: az embert minél jobban elnyeli a mocsár, bekapja a gépszíj, annál biztosabb, hogy soha többé nem fog már onnan feltörni. Heves vitába száll társaival, akik bár ugyanúgy szenvednek mint ő, mégis elfogadják a társadalmi egyenlőtlenség eszméjét, hiszen az emberek úgymond amúgy sem egyformák. „Ha én ügyes vagyok, erős, ha dolgozom, ha gondolkozom, és szert teszek vagyonra, akkor az nekem jár” – hirdeti a cementgyári munkáskompánia egyik kivagyi tagja, aki nagyon bízik abban, hogy az átmeneti szenvedésen túl része lesz felemelkedésben is... Egy másik viszont arra figyelmeztet, hogy bizonyos kiegyenlítődésnek helye van ugyan a társadalom életében, „kell is segíteni a dolgokon, de ez a tőke, az ipar feladata. Ők oldhatják meg egyedül a kérdést. Ön azt mondja, hogy elbutul a gyárba adott gyermek. Én hallottam képviselőkről, írókról, tudósokról, akik proletárgyermekek voltak...” Rejtő megállapítása pedig a sokat látott orvosé: „Ezek mind bizakodtak abban, hogy fel fognak kerülni innen valamikor, és most igen óvatosan nem akarták saját maguk alatt a fát vágni. Pedig olyan erőtlen, olyan kizsarolt idegzetű, tehetetlen emberek voltak, háborútól, éhségtől, lelki kínoktól koravének...”
Rejtő szigorúan óvta magát azokban az években – lényegében azután is, mindvégig – minden illúziótól, emberi reménykedéstől: szándékosan száműzte magánéletéből a szerelmet, az alkotói ambíciót, a jobb élet hitét. Remek vázlataival nem csak az olvasó, hanem önmaga előtt is elhúzza a mézesmadzagot, hogy a végén kijelentse a kötet címét ihlető kulcsmondatot: „Megyek Párizsba, ahol még egyszer se haldokoltam, és itt vége lenne a regénynek, ha megírnám valaha”.
A rejtői nyomor és tetszhalál regénye, amely végett a fiatal írópalánta vándorútra indult, sose készül el.
Elkészül viszont a rejtői életmű, amely kevesebb is, több is a huszas évek ígéreténél. És betetőződik sorsa a rejtői halállal, amelynek receptjét a negyvenes évek tömegpusztítói alkalmazták nagy tételekben és félelmetes sikerrel, szerte Európában és a világon.
Cseke Gábor

Megosztás:

Jelenleg 0 hozzászólás van a cikkhez.
Hozzászólás írásához kérem jelentkezzen be! Amennyiben még nem felhasználónk, regisztráljon az oldalunkon!


Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal találkozhattak az Interneten! Sok idő telet el azóta és portálunk továbbra is töretlenül szolgálja Olvasóink ismeretbővítés&eacu...
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták.                                        (Juhász Gyula)   Két nagyapám volt. Mint általában mindenkinek. Ma már egy sincsen, s emlékük is egyre halványabb. Ágyban, párnák...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent. Hogy is ne lettem volna, amikor egész környezetünk, iskolától az otthonig tele volt tapétázva a...
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó és igazságtalanul általánosító, mint minden summás ítélkezés, ami figyelmen kívül hagyja a valóság árnyait-fényeit, kétségtelenül tartalmaz a maga...
Fórum
Nády Árpád
2018-03-26 21:46:50
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:26:07
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:56
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:33
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:31:06
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:26:10
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:23:23
huszadikszazad.hu (robot)
2017-07-18 14:17:09
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98