A római hajóroncsban az Antikythera Mechanizmus néven ismert ókori "számítógépet" találták meg. Valószínűleg az ókori görögök használták az asztronómiai ciklusok megjelenítésére. Kifinomult képalkotó technikák alkalmazásával, egy angol-görög kutatócsapat megvizsgálta az összetett szerkezet fennmaradt darabjait.

A Nature-ben publikált eredmények azt mutatják, hogy a szerkezetet a nap- és holdfogyatkozások előre jelzésére használhatták, a bronz fogaskerekek bonyolult elrendezése pedig bolygóinformációkat jeleníthetett meg. John Seiradakis, a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem professzora szerint, nagyon fontos technológiáról van szó, mely ugyanolyan fontos, mint az építészet szempontjából az Akropolisz. Ugyanakkor nem minden szakértő ért egyet a csapat következtetéseivel.

Az egyik legátfogóbb tanulmányt egy brit történész, Derek Solla Price végezte, aki szerint a készüléket az égbolt információinak megjelenítésére és kiszámítására használták. Mindez nagyon fontos lehetett a mezőgazdasági és vallásos fesztiválok időzítése miatt. Egyes kutatók úgy hiszik, hogy a készüléket tanításra vagy navigációra is használhatták. 

Bár Solla Price munkája igen sokat tett annak érdekében, hogy a kutatók minél többet megtudjanak a Mechanizmusról, interpretációját annak működéséről ma már nagyrészt elutasítják. A töredékek újbóli vizsgálatát és magyarázatát Michael Wright brit kutató végezte el 2002-2005 között. A kutató teljesen más funkciót tulajdonított a fogaskerekeknek. Az új kutatás ezen örökségen alapszik.

Non-invazív képalkotó rendszerek segítségével a csapat képes volt részletes képeket készíteni a készülékről és újabb információkat nyerni ki abból. A fő szerkezet egyetlen, központilag elhelyezett tárcsa az elülső lemezen, mely a görög zodiákust és az egyiptomi naptárt mutatja.

Hátul további két tárcsa kapott helyet, melyek a holdciklusok és a fogyatkozási minták idejének információit jelenítik meg. A korábbi felvetés, mely szerint a mechanizmus a fogyatkozásokat jelezhette előre, csak hipotézis volt. A készülék egyéb aspektusai már kevésbé biztosak, ilyen például a teljes készüléket alkotó fogaskerekek pontos száma.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló töredékek betekintést nyújtanak a készülék által valószínűleg megjelenített információk komplexitásába.

Például a Hold néha némileg gyorsabban mozog az égen, mint máskor, elliptikus pályája miatt. Ennek legyőzésére a készülék tervezője egy speciális mechanizmussal kapcsolt össze két fogaskereket, hogy a szükséges változásokat megjeleníthesse.

A csapat emellett a Mechanizmus szövegéből is további részeket tudott megfejteni, ezzel megduplázódott a most már olvasható szöveg mennyisége. Mindezt a tárcsákkal kombinálva, az instrukciók azon lehetőségre céloznak, hogy az Antikythera Mechanizmus a bolygómozgásokat is meg tudta jeleníteni.

Michael Wright az egyik kutató, aki így gondolkodik. Rekonstrukciója 72 fogaskerékből áll, és azt sugallja, hogy a készülék egy asztronómiai óra lehetett, mely az akkoriban ismert, öt planéta mozgását ábrázolta.

Szinte minden, a mechanizmust vizsgáló kutató egyetért abban, hogy a készülék nem lehetett egyedi. Cicero ír is egy hasonló szerkezetről, melyet állítólag Arkhimédész készített. Azt a készüléket azonban Kr.e. 212-ben - amikor Arkhimédészt megölték Szürakuza kifosztásakor - ellopta Marcellus, római tábornok.

A készüléket családi örökségként őrizte a római család, melynek barátjaként Cicero talán látta is azt.