Dtum
Login with Facebookk
1906 | Szeptember

Dalmácziai képek

Dalmáczia most épen aktuális; a politikában gyakran esik róla szó s most a hadgyakorlatok és a Ferencz Ferdinánd trónörökösnek ottjárta is alkalmat adott, hogy érdeklődjünk iránta.

 

Tulajdonképen mindig érdekes kellene, hogy legyen számunkra, mert régi történetünk sok nevezetes emléke fűződik hozzá s ki tudja nem fog-e már a közel jövőben komoly formában fölmerülni hazánkhoz való visszacsatolásának kérdése.


Dalmácziának erről a fontosságáról már évek óta nagy kitartással, fáradsággal és tárgyszeretettel igyekszik meggyőzni a magyar közönséget Havass Rezső. Egész sereg hirlapi czikket, röpiratot irt az Adria-menti szép országról, figyelmeztetett természeti szépségeire, gazdasági állapotaira s azoknak a magyar gazdasági érdekek számára való kiaknázására, a magyarság multjával fennállott kapcsolataira.

 

Nehéz küzdelme volt és van a közömbösség ellen, a melylyel közönségnél s egyéb helyeken találkozott; az emberek nehezen birják megérteni, mi érdekünk lehet abban a hosszukás alaku, sziklás, kopár tartományban, a szláv és olasz keverék lakosság között.


Eddigi munkáit most egy nagyobb és minden tekintetben általános figyelemre méltó könyvvel tetézte Havass Rezső. „Dalmáczia” czimmel nagy diszmunkát adott ki, igen szép kiállításban, száztizenegy illusztrációval, husz műmelléklettel és egy térképpel.

 

Terjedelménél és kiállításának diszénél fogva alkalmas e könyv arra, hogy a magyar olvasóban élénkebb érdeklődést és rokonszenvet keltsen Dalmáczia iránt s mennél többeket vonzzon kirándulásra a dalmát partokon végig.

 

Sok becses és tanulságos dolgot mond el a dalmát földről és népről, nem vész kárba az ideje annak, a ki a könyvnek egy kis figyelmet szentel. Legelső sorban Dalmácziának a középkorból fenmaradt magyar emlékeivel foglalkozik.


Az Árpádok, Hunyadi Mátyás is nagy gondot fordítottak a magyar tengerpart megtartására s uralmuknak számos nyoma maradt ott fenn a mai napig. Legszentebb nemzeti ereklyénket, Szent István jobbját.

 

Dalmácziban őrizték meg az elkallódástól a raguzai dominikánusok s ugyancsak Ragazzában , a ferenczrendiek templomában örzik Szent László királyunk kar-ereklyetartóját.

 

A Santa Maria templom szép magas román  tornyát Kálmán királyunk építette 1165-ben bevonulása emlékére, mint a tornyon levő feliratok ma is tanusítják. IV. Béla Dalmácziába menekült családjával s a szent koronával együtt a tatárok elől; két leánya ott is halt meg Klisszában s a spalatói dómban temették el őket.

 

Most a dóm keresztelő kápolnájában van kőkoporsójuk. Klisszából Trauba menekült Béla király s az ő ott tartózkodása emlékére hivnak ma is egy sziklát a város közelében olaszok, horvátok király-sziklájának.


A magyarsággal való szoros kapcsolat valóságos fordulatot jelentett Dalmáczia építészetében , mint ezt Jakson angol tudós is elismeri: ettől fogva szakítottak a dalmát építészek a bizanczi hatással s a román stílus felé fordultak. Legjobban látni ezt a magyar hatást a Traui székesegyházon, mely a XIII. században épült s meglepően hasonlít a jáki templomhoz.


Az Anjou-házbeli királyoknak is igen sok művészeti emléke maradt fenn Dalmácziában. A spalatói dóm hires szép harangtornyát Magyarországi Mária. II. Károly nápolyi és szicziliai király neje kezdte építettni s Róbert Károly magyar király neje, Erzsébet fejezte be. Nagy Lajos neje, Erzsébet királyné rendeletére készült Szent Simeon ezüstkoporsója, Dalmácziának legszebb és legnevezetesebb ötvösművészeti kincse.

 

Ritka szép domborművein látható Nagy Lajos király bevonulása Zárába, Erzsébet királyné három lányával stb. Ugyancsak Erzsébet királynéra s a koporsó eredetére vonatkozik a templomban két a XVIII. század elejéről való falfestmény, melyek azt a legendát tárgyalják , hogy a királyné el akarta vinni talizmánul Szent Simeon egyik újját, már keblébe is rejtette, de nem birt vele elmenni, nagy fájdalmat érzett s visszaadta az újjat.

 

Maga Nagy Lajos egy kelyhet ajándékozott a zárai templomnak. Novigrudban egy misemondó ruhát őriznek, melyeket állítólag Erzsébet királyné és leánya Mária, Nagy Lajos leánya himeztek, mikor a megölt trónkövetelő, Kis Károly pártja a novigrái várban tartotta őket fogva.


Ránk nézve természetesen legérdekesebb Havass könyvének a magyar emlékeket tárgyaló fejezete, de a többiben is sok tanulságos dolgot találunk. Meglehetős részletességgel tárgyalja a latin, olasz és szerb-horvát nyelvű dalmát irodalmat, bár e részben az adatok jegyzék-szerű felsorolása helyett jobb lett volna jellemző, a főbb dolgokat kiemelő átnézetet adni.

 

Dalmáczia művészete , gazdasági, ipari, közmivelődési állapotai, népének jellemzése, városai és természeti szépségei mind szerető gonddal nyernek méltatást Havass tartalmas, becses könyvében.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kút Raguzában Trau vára
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98