A tenger alatt járó hajók arra az esetre, mikot a felszinhez közel haladnak, látókészülékkel – periscoppal – vannak ellátva, tájékozás, esetleg az ellenséges hajók felsimerése végett.

Az általánosan használatos periscop közönséges távcső, kétszeresen megtört sugármenettel, mint az ábránkon látható. Hinyossága, hogy egyszerre csak kis látószöget lehet vele áttekinteni, folyton körbe forgatni pedig salkalmatlan dolog.

Ezen segitett most egy angol feltaláló, sajátságosan megalkotott gyűrűlencse alkalmazásával, a melyet a közönséges periscop objectivjéből úgy származtathatunk, hogy a tárgylencse mögött lévő tükröt totalrefelktáló derékszögű prismával helyettesitsük, azután a lencsét és prismát egyesitjük s végül az így nyert testet egy tengely körül megforgatjuk.

Az ábrán az okularfejet látjuk; a függőlegesen ahaldó sugarakat az F totalreflektáló prisma juttatja a H ocularba, egy másik erősebb ocular, elforditott helyzetében pontozott vonallal rajzolva látszik. Ez utóbbit használják, ha a képnek ehy részletét pontosabban akarják megfigyelni, míg a gyengébb ocularral az egész láthatárt egyszerre lehet áttekinteni.

Hogy hogyan látni egy ilyen periscoppal, erről ábránk nyujthat fogalmat, a mely egy ilyen gyűrűlencsével készült photographiai felvételt mutat.

Megjegyzendő, hogy a periscopnak a látótér korlátolt voltán kívül, a min ez a tökéletesités segitett, még egyéb nem csekély tökéletlensége is van; hogy egyebet ne emlitsünk, a periscop fejére csapódó hullámok könynyen lehetetlenné teszik a kilátást. Ilyenformán a tenger alatt járó hajó tájékozódásának tökéletesbbítése a feltalálók működésének még mindig tág teret nyújt.